2013. május 29. napján történt módosításokkal
egységes szerkezetben

Bevezető

A Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet Küldöttgyűlése – tekintettel a Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. számú törvény, valamint a módosításáról szóló 2011. évi LXXVI. törvény rendelkezéseire – módosította és egységes szerkezetbe foglalta a Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabályát.

I.A Lakásszövetkezet neve, célja, tevékenysége

1.A Lakásszövetkezet neve, székhelye

Neve: Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet
(továbbiakban a Lakásszövetkezet)
Székhelye: 2600 Vác, Sas u. 1.
Honlapja: www.dlszvac.hu

2.A Lakásszövetkezet fogalma, célja

(1) A Lakásszövetkezet a lakóépületek fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. A Lakásszövetkezet jogi személy. A Lakásszövetkezet tagjai természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társágok.

(2) A Lakásszövetkezet célja a szövetkezésben rejlő előnyök felhasználásával a tagok és nem tag tulajdonosok közreműködésével és a tulajdonosok anyagi hozzájárulásával lakóházak (lakások, garázsok, műhelyek, üzlethelyiségek és egyéb létesítmények) fenntartása (üzemeltetése, karbantartása, felújítása), és korszerűsítése;

(3) a Lakásszövetkezet működtetésénél az önsegély, a szolidaritás, a tagi demokrácia, az önkéntes közreműködés, a tagok szolgáltatási igénye, mint meghatározó alapelvek figyelembevétele és megvalósítása.

3.A Lakásszövetkezet feladatai

(1) A Lakásszövetkezet alaptevékenysége körébe tartozó feladatai a tulajdonában (kezelésében) álló lakóépület fenntartásával, korszerűsítésével, új lakásszövetkezeti tulajdonú lakóépületek építésével, tagjai és nem tagjai lakhatásával összefüggő épület-fenntartási, használatba adási, továbbá alaptevékenységéhez kapcsolódó vállalkozási feladatok, így különösen:

a Lakásszövetkezet tulajdonába és kezelésébe tartozó lakóépület fenntartása,
a Lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóépületben lévő, szövetkezeti tulajdonú eszközök, épületrészek és a lakóépülethez tartozó földrészlet használatba adása,
a lakásszövetkezeti tulajdonú lakóépület építése,

a Lakásszövetkezet tagjai és nem tagjai számára nyújtandó kulturális, sport és közcélú tevékenységek ellátása.

(2) A Lakásszövetkezet vállalkozási tevékenysége körébe tartozó feladatai a Lakásszövetkezet alaptevékenységi feladatkörébe nem tartozó minden más olyan tevékenység ellátása, amelynek adózott eredményét alaptevékenységi feladatai ellátására fordítja.

(3) Az (1) és (2) pontokban megjelölt tevékenységi körök kiterjednek mindazoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket a jogszabályok a Lakásszövetkezet részére előírnak vagy lehetővé tesznek, vagy azok keretei között céljának megvalósítása érdekében szükségesnek tart. Ennek megfelelően a Lakásszövetkezet tevékenységi körei:

a) A Lakásszövetkezet főtevékenysége:

68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

b) A Lakásszövetkezet egyéb tevékenységei:

68.32 Ingatlankezelés

81.10 Építményüzemeltetés

(4) Az Igazgatóság határozata alapján a hatályos jogszabályok szerint meghatározott módon az Alapszabályban nem jelölt tevékenység is végezhető.

(5) A Lakásszövetkezet a céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységet – jogszabály erejénél fogva – székhelyén kívül is végezheti.

(6) A Lakásszövetkezet a céljainak ellátása érdekében – a kölcsönös gazdasági előnyök szem előtt tartásával – együttműködést alakíthat ki, csatlakozhat, vagy társulást hozhat létre más lakás- vagy egyéb szövetkezetekkel, társasházakkal, valamint szükség szerint ingatlankezelői szervekkel, pénzintézetekkel és egyéb gazdálkodó szervekkel.

(7) A Lakásszövetkezet által üzletszerűen végzett társasház-kezelői és ingatlankezelői tevékenységre a társasházakról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

II.A Lakásszövetkezet tulajdoni és használati viszonyai, szabályzatai

1.Tulajdoni viszonyok

(1) A Lakásszövetkezetben a lakások a tagok és nem tag tulajdonosok vagy a Lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A tagok, valamint a nem tag tulajdonosok tulajdonában álló lakások tulajdonviszonyaira jelen Alapszabály rendelkezései nem vonatkoznak. A Lakásszövetkezet célját nem szolgáló építmény – különösen a gépkocsitároló – a tag vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában is állhat.

(2) A Lakásszövetkezet tulajdonában állnak:

a) az épület épületszerkezetei,

b) a közös használatra szolgáló területei és helyiségei (lépcsőház, előtér, folyosó, stb.), valamint minden olyan ingatlanrészlet, amelynek nincs tulajdoni külön lapja és így a szövetkezeti törzslaphoz tartozik. A tulajdoni külön lappal rendelkező ingatlanok a tulajdoni lap II. részén feltüntetett tulajdonos tulajdonában állnak.

c) a központi berendezések és gépészeti rendszerek (fűtő, hőellátó – ideértve a magántulajdonban álló lakásokban lévő fűtőtesteket, azok szabályzó és elzáró szerelvényeit is –, vízellátó-, szennyvízelvezető, és gázvezetékek – a magántulajdonban álló lakásokban lévő első elzáró, leválasztó, ill. szakaszoló szerelvényekig –, szellőző, hírközlő, híradástechnikai, és felvonó berendezések, villamosenergia-ellátó vezetékek – az áramszolgáltató és a fogyasztó által külön szerződésben megállapított csatlakozási pontig –, villámhárító-, tűzvédelmi- és tűzivíz-vezetékek rendszerek és vezetékek, stb.)

d) a Lakásszövetkezet céljai magvalósítását segítő létesítmények (a Lakásszövetkezet működéséhez szükséges épületek, iroda, műhely, raktár, klubszoba, stb.) és vagyontárgyak (házfelügyelői – gondnoki – lakás, állandó, vagy időleges használatba adott lakás és nem lakás céljára szolgáló ingatlan, telephely, stb.),

e) az épülethez tartozó földrészlet, és a földrészleten található egyéb építmények (kerítés, támfal, saját használatú út, járda, kerti építmények és berendezések stb.).

(3) A lakásszövetkezeti tulajdon nem az adott épületben élők tulajdona; hasznosítása szerződés alapján történhet. A vonatkozó szerződések formai és tartalmi követelményeit a jogszabályoknak megfelelően és az aktuális piaci viszonyokhoz igazítva a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni.

(4) A lakóépülethez tartozó, a Lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára – a részközgyűlés határozatának keretei között, – a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak vagy jogos érdekeinek sérelmére.

(5) A nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa – a helyiség megközelítéséhez, illetőleg rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben – a lakóházhoz tartozó földrészletet, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket, területeket is használhatja. E jog terjedelmét és a használati díjat – a tagok és nem tagtulajdonosok jogos érdekeit figyelembe véve – az Igazgatóság és a helyiség tulajdonosának megállapodása határozza meg.

(6) A Lakásszövetkezet tulajdonában álló ingatlanokat helyrajzi szám szerint az Alapszabály II. számú melléklete tartalmazza.

(7) A Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet tulajdoni viszonya kizárólag tagi tulajdonú lakásokra alapul. A szövetkezet tulajdonában olyan lakások nem állnak, amelyek tagsági viszony alapján történő használati jog szerint kerülnének hasznosításra, ezért a Lakásszövetkezet lakáshasználókkal nem áll jogviszonyban, legyen a lakáshasználat bármilyen használati jogcímen alapuló. Ebből következően lakáshasználók a Lakásszövetkezetnek fizetési kötelezettséggel nem tartoznak, és a Lakásszövetkezet működésébe beavatkozási, beleszólási joggal nem rendelkeznek. A Lakásszövetkezet kizárólag az ingatlan tulajdonos tagokkal és a nem tag tulajdonosokkal áll jogviszonyban.

(8) A Lakásszövetkezet tulajdonát, vagyonát az Igazgatóság köteles biztosító intézetnél biztosítani, továbbá a Lakásszövetkezet működésével összefüggésben jelentkező felelősség tárgyában felelősségbiztosítást is kötni. A biztosítás – ideértve a felelősségbiztosítást is – költsége része a tagi fenntartási díjfizetési kötelezettségének.

2.A Szövetkezet Alapszabálya és további szabályzatai

(1) A Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya a Lakásszövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Tartalmát a Lakásszövetkezet tagsága a Lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg, a Lakásszövetkezetről szóló 2004. évi CXV. törvény 4. § szerint.

(2) A közgyűlés (küldöttgyűlés) az Alapszabályt – a jelenlévők szavazatának kétharmados többségével – bármikor módosíthatja. Az Alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

(3) A jelen Alapszabályban a lakás egészének vagy egy részének a nem lakás céljára történő használatára, hasznosítására, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségben folytatható tevékenység feltételeire megállapított szabályok a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek.

(4) A Lakásszövetkezet a saját, valamint a vállalkozási tevékenységének ellátása, elősegítése érdekében az Alapszabályon felül az alábbi szabályzatokat hozza létre:

a) Szervezeti és Működési Szabályzat, melynek elfogadására és módosítására a Lakásszövetkezet Igazgatósága jogosult;

b) Házirend, melynek elfogadására és módosítására a részközgyűlések határozatainak figyelembevételével a Lakásszövetkezet Igazgatósága jogosult;

c) A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és a kapcsolódó egyéb jogszabályokban meghatározott pénzügyi-számviteli tartalmú szabályzatok, úgy mint számviteli politika és számlarend, pénztárkezelési, leltározási és selejtezési szabályzatok. Ezen szabályzatok elfogadására és módosítására a Lakásszövetkezet Igazgatósága jogosult.

d) Iratkezelési szabályzat, amely a Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint az ügyiratok kezeléséről, nyilvántartásáról és védelméről szóló szabályokat is tartalmazó, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései alapján készült. Elfogadására és módosítására a Lakásszövetkezet Igazgatósága jogosult.

e) Tűzvédelmi szabályzat, amely az 1996. évi XXXI. törvény rendelkezései alapján került elkészítésre. Elfogadására és módosítására a Lakásszövetkezet Igazgatósága jogosult.

f) Kockázatértékelési szabályzat, amely a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54.§ (2) bekezdésében meghatározott rendelkezésen alapszik. Elfogadására és módosítására a Lakásszövetkezet Igazgatósága jogosult

g) Kintlévőségkezelési szabályzat, amely elfogadására és módosítására a Lakásszövetkezet Igazgatósága jogosult.

h) A b)–g) pont szerinti jogszabály által előírt szabályzatokon kívül az Igazgatóság egyéb ügyviteli szabályzatokat (pl. munkaügyi, informatikai biztonsági, kiküldetési stb. szabályzatot) és testületi ügyrendet is elfogadhat. Ezeket az alacsonyabb rendű szabályzatokat a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell felsorolni.

III.A Lakásszövetkezet szervezeti felépítése

1.A Lakásszövetkezet szervei:

a közgyűlés,
a részközgyűlések,
a küldöttgyűlés
az Igazgatóság,
a Felügyelőbizottság, illetve feladatait ellátó tisztségviselő.

(1) A Lakásszövetkezet 1 pontban felsorolt szervei ezen Alapszabályban, valamint az ennek megfelelően az Igazgatóság által megalkotott és ügyrendi szabályokat tartalmazó szervezeti és működési szabályzatban leírtak szerint működnek.

(2) A Lakásszövetkezet legfőbb testületi szerve, amely a tagok összességéből áll.

2.A közgyűlés

2.1.A közgyűlés hatásköre

(1) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály megállapítása, módosítása;

b) az Igazgatóság tagjainak és elnökének a megválasztása, felmentése;

c) a Felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, vagy a feladatukat ellátó tisztségviselő megbízatása, felmentése;

d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása;

e) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről;

f) a Lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a Lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása;

g) a szétválással és kiválással kapcsolatos vagyon megosztása;

h) a Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek használata, hasznosítása módjának megváltoztatása;

i) döntés a lakásszövetkezeti érdekképviseleti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről;

j) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről való döntés;

k) döntés minden olyan kérdésben, amelyet a jogszabály, vagy Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A III. fejezet 2.1 szakasz (1) bekezdés f) pontjában felsorolt szervezeti átalakulásokról, illetőleg a g) pontban említett vagyonmegosztásról szóló döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Alapszabály minden más ügy eldöntését – kivéve a küldöttgyűlés hatáskörére vonatkozó alapszabályi rendelkezést – a küldöttgyűlés hatáskörébe utalja.

(3) A Lakásszövetkezet közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben megismételt közgyűlés nem tartható. A Lakásszövetkezet közgyűlése határozatképtelenség esetén megismételt közgyűlést nem tart, tekintettel arra, hogy a szövetkezetnél küldöttgyűlés működik, amely a tagok választott küldötteivel magasabb szinten valósítja meg a Lakásszövetkezet demokratikus működését, mint a kisszámú tag egyéni szavazatával.

2.2.A közgyűlés eljárási szabályai

(1) A közgyűlést az Igazgatóság hívja össze.

(2) A közgyűlést – annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően – a napirend megjelölésével írásban kell összehívni, és ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát lépcsőházanként jól látható helyre ki kell függeszteni. A meghívónak vagy a hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a Lakásszövetkezet nevét és székhelyét,

b) a közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét,

c) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást,

d) a közgyűlés részközgyűlések formájában történő megtartására való utalást;

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatot. A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet. A meghívókat a Lakásszövetkezet kézbesíti. A közgyűlés levezető elnökének és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének ugyanaz a személy is megválasztható.

(4) Sürgős esetben – különösen: a Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek, berendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulása esetén – az írásbeli meghívót a fentiekben meghatározott 15 napos határidőnél rövidebb időközzel is ki lehet küldeni. A meghívóban a közgyűlés sürgős összehívása esetén, annak indokát is fel kell tüntetni.

(5) A közgyűlést az Igazgatóság hirdetmény útján is összehívhatja. A közgyűlés hirdetmény útján történő összehívása esetén a hirdetményt egy Pest megyében megjelenő megyei napilapban vagy a Lakásszövetkezet hivatalos honlapján és a „VICE hírmondó” című újságban kell közzétenni a közgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően. A hirdetménynek tartalmaznia kell a 2.2. szakasz (2) bekezdésében írottakat.

(6) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a Felügyelőbizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza. Ha az Igazgatóság az indítvány kézhezvételétől számított negyvenöt napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a negyvenötödik napot követő harminc napon belüli időpontra a Felügyelőbizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tagok vagy az általuk megbízott személy jogosult összehívni.

(7) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele megjelent.

(8) A közgyűlésben minden tagot egy szavazat illeti meg. A tagok csak személyesen szavazhatnak, a szövetkezeti szervezeti életet érintő határozatok meghozatalakor, egyébként pedig a tulajdonjogot érintő kérdésekben meghatalmazhatják a Ptk. szerinti hozzátartozójukat. A közgyűlés (részközgyűlés) határozatképtelenségének megállapításánál és a szavazásnál lakásonként (használati egységenként) csak egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában áll, a tagtulajdonosok maguk közül egy tagot választanak, aki meghatalmazásuk alapján a tagsági jogok gyakorlására jogosult, szavazati jogát gyakorolja, választ vagy választható. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában áll, ezen tagok egymással ellentétes szavazatát figyelmen kívül kell hagyni, a közgyűlésen lakásonként (használati egységenként) csak egy szavazatot lehet figyelembe venni. A nem tag tulajdonosokat a tagsági jogviszonyhoz fűződő, a szövetkezeti szervezeti élettel kapcsolatos kérdésekben szavazati jog nem illeti meg, kizárólag a tulajdonát érintő határozatok meghozatalakor rendelkezik szavazati joggal, illetve csak az ilyen határozatokat támadhatja meg bíróság előtt. A Lakásszövetkezetbe bárki tulajdonos tagként beléphet, a tagság önkéntes, így amennyiben a nem tag tulajdonos a szervezeti élethez is hozzá kíván szólni, úgy belépését követően ezt megteheti.

(9) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. A közgyűlés – kivéve azokat az ügyeket, amelyeknél a jogszabály vagy az Alapszabály minősített többséget ír elő – a határozatokat a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával (szótöbbséggel) hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

(10) A Lakásszövetkezet a közgyűlést azonos napirenddel részközgyűléseken tartja meg. A részközgyűléseket területi, körzeti egységenként kell megtartani. A részközgyűlési körzetek felsorolását az Alapszabály I. melléklete tartalmazza.

(11) A közgyűlési határozatot a részközgyűléseken leadott szavazatok összeszámlálásával kell megállapítani. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak több mint fele jelen van.

(12) A határozatképességet a Lakásszövetkezet egészének vonatkozásában kell megállapítani és határozattá az a tárgysorozati pont válik, amely a részközgyűléseken megjelentek szövetkezeti szinten összesített számához viszonyítva az előírt szavazati többséget elérte. A részközgyűlések eredményét az Igazgatóság összegzi és állapítja meg.

(13) A tagok – közgyűlés összehívása nélkül – írásban is szavazhatnak, ha a döntés ilyen módon is meghozható. Nem lehet azonban írásban szavazni az III. fejezet 2.1 szakasz (1) bekezdés a)–g) pontjaiban meghatározott kérdésekben. A tagokat az írásbeli szavazás eredményéről 15 napon belül tájékoztatni kell. Az írásbeli szavazás alkalmával csak azok tekinthetők távollévőknek, akik tartósan vannak távol (kórházi kezelés, stb.)

(14) A közgyűlés összehívásának és megtartásának technikai szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

2.3.Az írásbeli szavazás eljárás szabályai

(1) Az írásbeli szavazás előkészítése, lefolytatásának megszervezése és az eredmény tagokkal való közlése az Igazgatóság feladata.

(2) A Lakásszövetkezet Igazgatósága az írásbeli szavazásra feltett ügyben rövid, de lényeget magába foglaló írásbeli tájékoztatást köteles a tagoknak megküldeni, amely a döntéshez szükséges és elégséges, legfontosabb adatokat, tényeket tartalmazza.

(3) Az írásos szavazás tárgyát a Felügyelőbizottságnak is véleményeznie kell, ezt a véleményt a tagoknak meg kell küldeni. Az igazgatósági tájékoztatót és a Felügyelőbizottsági véleményt a szavazás megkezdése előtt nyolc nappal kell a tagoknak kiküldeni.

(4) A Lakásszövetkezet körbélyegzőjével felülbélyegzett, hiteles szavazólapokat kell kiküldeni, amely a tárgykör és a szavazásra feltett kérdés egyértelmű megnevezése mellett – előre nyomtatottan, vagy gépelten – az „Igen”, „Nem”, „Tartózkodom” kifejezést tartalmazza, mellettük egyértelműen az adott válaszhoz tartozó körrel. Érvényesen szavazni a válasz melletti körbe tollal írt I vagy É jellel lehet.

(5) A szavazólapon az Igazgatóságnak ismertetni kell a szavazás módját, leadásának helyét, a szavazatleadásra rendelkezésre álló időtartamot és a szavazás tárgyával kapcsolatos további tudnivalók megszerezhetőségének körülményeit.

(6) A szavazólapokat a közgyűlési meghívók kiküldésének az Alapszabály felhatalmazása alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módja szerint kell a tagokhoz eljuttatni.

(7) Az írásbeli szavazat leadására a tagoknak – a szavazólap és a tájékoztató átvételétől számítva – legalább 15 napot kell biztosítani.

(8) Az Igazgatóság a szavazatok összeszámlálására szavazatszámláló bizottságot köteles létrehozni, melynek tagjai az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság egy-egy megbízott tagja és két nem tisztségviselő lakásszövetkezeti tag. A szavazatszámláló bizottság tagjai végzik az írásos szavazatok összeszámlálását és együttesen az összefoglaló jegyzőkönyvet aláírva azt hitelesítik is. A jegyzőkönyv megőrzésére az irattárolás szabályai szerint kell eljárni.

(9) A szavazatok összeszámlálásáról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett tagok számát, a szavazólapok összesített adatait. Meg kell állapítani és rögzíteni, az előterjesztett javaslat határozattá válását, vagy elvetését. Határozattá a javaslat akkor válik, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele „Igennel” vagy „Nemmel” szavazott, kivéve, ha minősített többség van előírva.

(10) Eredménytelen az írásbeli szavazás, ha a tagonként számított érvényes szavazatok összessége nem éri el a tagok több mint a felének, vagy a törvényben, az Alapszabályban vagy a közgyűlés/küldöttgyűlés által meghatározott minősített szavazatarány szerint számított többségének azonos írásbeli szavazatát.

(11) Az írásbeli szavazás eredményét – a szavazás befejezését követő 15 napon belül – a tagok, érintettségük esetén a nem tagok részére is a III. fejezet 2.5. szakasz (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával kézbesíteni kell (a Lakásszövetkezet honlapján közzé kell tenni, és a lépcsőházak hirdetőtábláin is ki kell függeszteni).

2.4.Minősített többség

(1) Az érvényes szavazatok minősített (2/3-os) többsége szükséges III. fejezet 2.1 szakasz (1) bekezdés a), b), c), f) és g) pontjában meghatározott kérdésekben, beleértve az átalakulás, az egyesülés, a szétválás, valamint a megszűnés elhatározását is.

(2) A közgyűlés egyéb kérdésekben is elrendelhet minősített szavazást.

2.5.Határozatok kézbesítése

(1) Az Igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos, valamint nem tag tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított – írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő – 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. Az értesítésben utalni kell az írásos szavazás határozata elleni jogorvoslati lehetőségre is. A kézbesítés módjáról a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik. A kézbesítés történhet hirdetmény útján is, amelyet a Lakásszövetkezet honlapján és a Lakásszövetkezet mint kiadó által megjelentetett „VICE hírmondó” című újságban kell közzétenni. A Lakásszövetkezet ugyanígy teszi közzé a jogszabály által részére kötelezően előírt azon hirdetményeket, amelyeket nem köteles cégközlönyben közzétenni. Ez a rendelkezés alkalmazandó a nem tag tulajdonosnak a lakásával vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséggel kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó határozatok közlésére is.

(2) A közgyűlési, valamint az írásos szavazásról felvett jegyzőkönyvbe bármely tag, nem tag tulajdonos betekinthet és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.

3.A részközgyűlés

(1) A jelen Alapszabály a részközgyűléseket a részközgyűlési körzet meghatározott belső ügyeiben önálló döntési jogkörrel ruházza fel, ha az így hozott határozat más részközgyűlési körzetet vagy a Lakásszövetkezet egészét nem érinti.

(2) A (1) pont szerint önálló döntési jogkörrel rendelkező részközgyűlések felsorolását az Alapszabály 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A részközgyűlések összehívására a közgyűlés összehívására, megtartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közgyűlési jogkörbe tartozó kérdések megtárgyalásánál a részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani és a határozatképességet és a szavazatokat a megjelent tagok összesítése alapján, a 2.2. szakaszban írottak szerint kell megállapítani.

(4) A részközgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele megjelent. Ha a részközgyűlés határozatképtelen, az ezt követő 15 napon belüli időpontban, azonos napirenddel újabb közgyűlést (megismételt közgyűlést) lehet tartani. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Közgyűlés hatáskörbe rendelt kérdésben nem lehet megismételt részközgyűlést tartani.

(5) A részközgyűlés önálló határozatait a megjelent tagok több mint felének egybehangzó szavazatával, nyílt szavazással hozza meg, kivéve, ha a törvény, vagy az Alapszabály ettől eltérő határozatképességet, vagy szavazási módot követel meg.

(6) A részközgyűlés jogosult:

a) helyi hatáskörben küldöttet választani, aki képviseli az ott lakó tagok és nem tagok érdekeit;

b) a megválasztott küldöttet a küldöttgyűlési képviseleten túl a lakóépület, működésével, gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben eljárásra felhatalmazni (szükséges munkák megrendelése, az elvégzett munkák igazolása, stb.).

c) a költségek tagokra és nem tagokra történő felosztásának módjáról határozni, illetve javaslatot adni, véleményezni az Igazgatóság helyi jellegű indítványait, önálló javaslatot az Igazgatóság elé beterjeszteni;

d) a részközgyűlési körzetben lévő lakóépületben (lépcsőházban) a tagok használatában lévő, de lakásszövetkezeti tulajdonában álló közös helyiségek hasznosítása tekintetében véleményt, álláspontot kialakítani, az ebből származó bevételek felosztásáról rendelkezni. Az előzőekben meghatározott vélemény, álláspont és rendelkezés a Lakásszövetkezet Igazgatósága és közgyűlése (küldöttgyűlése) felé javaslatként funkcionál;

e) a közös helyiségek takarítása és a téli hó eltakarításának rendjét meghatározni;

f) a házirend betartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

(7) A részközgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A részközgyűlés összehívásának és megtartásának technikai szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

4.A küldöttgyűlés

4.1.A küldöttgyűlés működése

(1) A Lakásszövetkezetben küldöttgyűlés működik. A küldöttgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egyszer az Igazgatóság hívja össze. Rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni, ha azt a küldöttek legalább egytizede, vagy a Felügyelőbizottság, írásban – az ok és a határozati javaslatok megjelölésével – indítványozza.

(2) A küldöttgyűlésen a Lakásszövetkezet bármelyik tagja, és nem tag tulajdonosa tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A küldöttgyűlést a tagok sorából területi, részközgyűlési egységként, 5 (öt) évre választott küldöttek alkotják. A küldöttek jogait és feladatait a Szervezeti és Működés Szabályzat határozza meg.

(4) A küldöttek választása írásbeli szavazással történik. Írásos szavazásnál a jelölt vagy jelöltek nevét a szavazó lapon fel kell tüntetni és megválasztott küldöttnek az tekinthető, aki a tagok szavazatának többségét (aláírását) elnyeri. Ahol nincs jelölt, vagy a választás eredménytelen, ott a tagok kezdeményezésére bármikor pótválasztást lehet tartani. Az időközi választással megválasztott küldött mandátuma, a többi küldött mandátumával azonos időben szűnik meg.

(5) A küldöttek száma nem lehet kevesebb, mint 30 fő és nem haladhatja meg 100 főt. A küldöttválasztásnál fő szabályként arra kell törekedni, hogy egy küldött tizenkettő-tizenöt lakásszövetkezeti tagot képviseljen, a lépcsőházankénti lakásszámtól függően, lehetőség szerint lépcsőházanként egy küldöttel, azzal, hogy kilencnél kevesebb lakásszövetkezeti tagot nem képviselhet külön küldött, mert ebben az esetben a küldöttgyűlésben az adott részközgyűlés felülreprezentáltsága alakulhatna ki. A küldöttek megválasztásának technikai szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

(6) A küldöttgyűlésen külön jelenléti ívet kell vezetni a küldöttekről és a tanácskozási joggal megjelent tagokról, nem tag tulajdonosokról és vendégekről.

4.2.A küldöttgyűlés hatásköre

(1) A küldöttgyűlés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek, valamint a küldöttgyűlés hatáskörére vonatkozó alapszabályi rendelkezés kivételével minden ügyben dönthet.

(2) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. Minden küldöttnek egy szavazata van. A küldött meghatalmazással nem képviseltetheti magát a küldöttgyűlésen.

(3) A küldöttgyűlés határozatait a közgyűlésre előírt módon hozza, ideértve az írásbeli szavazásra vonatkozó rendelkezéseket is. Nem lehet írásban szavazni a III. fejezet 2.1 szakasz (1) bekezdés a)–g) pontjában jelölt esetekben.

(4) A küldöttgyűlés az érvényes szavazatok minősített (2/3-os) többségével dönt III. fejezet 2.1 szakasz (1) bekezdés a), b), c), f) és g) pontjában meghatározott kérdésekben.

(5) A küldöttgyűlés hatáskörére, eljárására és a határozatok kézbesítésére egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Határozatképtelenség esetén megismételt küldöttgyűlés nem tartható.

5.A Lakásszövetkezet tisztségviselői

(1) A Lakásszövetkezet tisztségviselői: az Igazgatóság elnöke – aki egyben a Lakásszövetkezet elnöke is – , az elnökhelyettes és az Igazgatóság tagjai, továbbá a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai (a Felügyelőbizottság feladatainak ellátásával megbízott felügyelő személy), valamint – ha az Alapszabály ilyen tisztséget rendszeresít – az ügyvezető igazgató.

(2) A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.

(3) Tisztségviselő az is lehet, aki nem tagja a Lakásszövetkezetnek.

(4) Tisztségviselő legalább érettségivel és középfokú műszaki vagy pénzügyi, közgazdaságtani, vagy bármilyen felsőfokú szakképzettséggel rendelkező személy lehet.

(5) A Lakásszövetkezet tisztségviselője több Lakásszövetkezetnél is megválasztható tisztség betöltésére, de az érintett lakásszövetkezeti tisztségviselő a több tisztségre történő jelöléséről a Lakásszövetkezet Igazgatóságát előzetesen és írásban tájékoztatni köteles. Ezen tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a tisztségviselőt megválasztó küldöttgyűlés köteles a tudomásszerzést követő legközelebbi ülésén a tisztségviselő tisztsége alóli felmentéséről, vagy tisztségében történő megerősítésről határozatot hozni.

(6) Nem lehet tisztségviselő:

a) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;

b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;

c) akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató Lakásszövetkezetnél;

d) aki a jelen Alapszabályban megjelölt szakmai követelményeknek nem felel meg;

e) aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.

(7) A Lakásszövetkezet elnöke a Lakásszövetkezet működését és gazdálkodását a jogszabályok a belső szabályzatok keretei között a Lakásszövetkezet testületi határozatainak megfelelően irányítja.

(8) A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a Lakásszövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek.

(9) Nem terheli az előző bekezdés szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a Felügyelőbizottságnak – írásban – bejelentette.

(10) Megszűnik a tisztségviselők megbízatása:

a) a megbízatás időtartama lejártával,

b) a tisztségviselő halálával,

c) a megválasztó szervhez intézett lemondással.

d) a küldöttgyűlés általi felmentéssel,

e) a tagsági viszony megszűnésével, feltéve, hogy a törvény vagy az Alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony szükséges.

(11) A Ptk. 685. § b) szerinti közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek ugyanannak a Lakásszövetkezetnek tisztségviselői. Ebben az összeférhetetlenség fennáll a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, a közvetlen felettesük valamint a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai között is.

(12) A Lakásszövetkezet Igazgatóságának elnöke és tagja továbbá az Alapszabály által rendszeresített más tisztségviselő nem választható meg a Felügyelőbizottság tagjává.

(13) Megszűnik a tisztségviselő megbízatása, ha a kizáró okot vagy az összeférhetetlenséget az annak felmerülésétől számított 15 napon belül nem szünteti meg. Az összeférhetetlen körülmény és kizáró ok megszüntetését, illetve megszűnését az illető tag a felmerüléstől számított 60 napon belül köteles az Igazgatóságnak okirattal igazolni.

(14) A tisztségviselő felmentéséről a küldöttgyűlés titkos szavazással dönt.

(15) A küldöttgyűlés dönt a tisztségviselők díjazásáról. A tisztségviselők díjazását (tiszteletdíját) úgy kell megállapítani, hogy a díjazás mértéke igazodjon a felelősség mértékéhez és ne okozzon túl nagy megterhelést a Lakásszövetkezet számára. Eltérő határozat hiányában a megállapított díjazás évente a mindenkori infláció mértékével emelkedik.

(16) A megszűnt megbízatású tisztségviselő – az Igazgatóság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében – köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított 90 nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a Lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában.

(17) Tisztségviselők időközi választását a megszűnéstől számított 90 napon belül meg kell tartani. A választás írásbeli szavazással is történhet, az ily módon meg választott tisztségviselő megbízatása a soron következő küldöttgyűlés megtartásáig tart.

(18) A megszűnt és az új megbízatású tisztségviselők kötelesek feladatkörükkel kapcsolatos átadás-átvétel tényét, a szükséges dokumentumokat, illetve a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni.

6.Igazgatóság

6.1.Az Igazgatóság tagjai és működése

(1) A küldöttgyűlés a működés és gazdálkodás operatív feladatainak elvégzésére, titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel – 5 (öt) éves időtartamra 5 (öt) tagú Igazgatóságot választ.

(2) Az Igazgatóság az elnökből, az elnökhelyettesből és tagjaiból áll.

(3) Az Alapszabály rendelkezik, hogy nem szövetkezeti tag is megválasztható igazgatósági taggá. A szövetkezeti tagnak nem minősülő igazgatósági tagok létszáma nem haladhatja meg a két főt. Az igazgatóság tagjai közül legalább egy főnek ingatlankezelő szakmai végzettséggel is rendelkeznie kell.

(4) Az Igazgatóság elnökét – aki egyben a Lakásszövetkezet elnöke – a küldöttgyűlés választja meg. Az Igazgatóság elnöke a Lakásszövetkezettel munkaviszonyban áll. Az Igazgatóság tagjaival a Lakásszövetkezet munkaviszonyt létesíthet. Az Igazgatóság elnöke és tagjai felett a munkáltatói jogokat a küldöttgyűlés gyakorolja. A küldöttgyűlés által átruházott munkáltatói jogokat az Alapszabály felhatalmazása alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni. Nem ruházható át a munkaviszony létesítésének, a felmentésnek és az alapbér megállapításának munkáltatói joga.

(5) Az Igazgatóság testületként látja el tevékenységét. Egyes feladatok ellátására tagjait megbízhatja.

(6) Az Igazgatóság szükség szerint, általában havonként tartja üléseit, összehívása az elnök (elnökhelyettes) feladata. Az igazgatósági ülést soron kívül is össze kell hívni, ha azt bármely igazgatósági tag, a Felügyelőbizottság elnöke, vagy az állami felügyeletet gyakorló szerv, az indok megjelölésével indítványozza.

(7) Az igazgatósági ülés határozatképes, ha azon tagjainak többsége jelen van. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A részletes eljárási szabályokat az Alapszabály felhatalmazása alapján a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(8) Az igazgatósági tagság visszahívással, a szövetkezeti tagság megszűnésével, lemondással és a tag halálával, illetve a mandátum lejártával szűnik meg. Ha az Igazgatóság bármely tagjának a megbízatása az öt éves megbízatási időpont előtt megszűnik, akkor időközi választással kell a tagot pótolni. Az időközi választás szabályai megegyeznek a rendes tisztségviselői választás szabályaival. Az időközi választáson igazgatósági taggá választott tisztségviselő megbízatása a rendes választások megbízatási időpontjával jár le.

6.2.Az Igazgatóság hatásköre

(1) Az Igazgatóság a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a Lakásszövetkezet tevékenységét, kialakítja és irányítja a Lakásszövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja a Lakásszövetkezet mindazon alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, akiket az Alapszabály nem utal a közgyűlés (küldöttgyűlés) hatáskörébe, továbbá alkalmazza az ügyvezető igazgatót és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(2) Az Alapszabály felhatalmazása alapján megalkotja és jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a számviteli törvény által előírt lakásszövetkezeti számviteli politikát, számlarendet, értékelési és leltározási szabályzatot, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott további belső szabályzatokat.

(3) Irányítja és ellenőrzi a Lakásszövetkezet gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, gondoskodik a szövetkezeti vagyon kezeléséről, fenntartásáról, hasznosításáról és megóvásáról.

(4) Az Igazgatóság dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a Lakásszövetkezet más szervének hatáskörébe; az Alapszabályban meghatározott részközgyűlési körzetet közvetlenül érintő döntésének meghozatala előtt azonban köteles az érintett körzet véleményét a küldött útján, illetve a részközgyűlés döntését kérve figyelembe venni.

(5) Az Igazgatóság a tagnak a Lakásszövetkezetre, illetőleg a jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésére illetőleg az abban felvetett kérdésekre a – kézhezvételtől számított 30 napon belül – írásban köteles választ adni.

(6) Az Igazgatóság tevékenységéért a közgyűlésnek (küldöttgyűlésnek) felelős.

(7) Az Igazgatóság munkaterv szerint, rendszeresen tartja üléseit, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek vagy küldöttgyűlésnek a Lakásszövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és az Igazgatóság tevékenységéről és előterjeszti az éves költségvetést.

(8) Az Igazgatóság a befizetési kötelezettség mértékét, a költségeket érintő hatósági áremelés szövetkezetre eső mértékének arányában megemelheti, megállapítja és a közgyűlés (küldöttgyűlés) elé terjeszti – a hatósági árakat, a gazdálkodás szabályait és szükségszerűségeit figyelembe véve – a lakások (használati egységek) tulajdonosait terhelő közös- és egyéb fizetési kötelezettségeket.

(9) Eljár a fizetési kötelezettségét nem teljesítő tag és nem tag tulajdonosokkal szemben. A három hónapot meghaladó tartozással rendelkező tagokat, nem tag tulajdonosokat, vagy közvetlenül, vagy ügyvéd útján felszólítja tértivevényes levélben 15 napos határidővel. A határidő eredménytelen eltelte esetén az Igazgatóság a kötelezettségeit nem teljesítő taggal, nem tag tulajdonossal szemben fizetési meghagyásos eljárást kezdeményez. A felszólítással, fizetési meghagyással és az esetlegesen felmerülő peres illetőleg végrehajtási eljárással összefüggésben felmerülő költségek és a követelés lejártát követően felmerült törvényes késedelmi kamat a kötelezettségeit nem teljesítő tagot, nem tag tulajdonost terheli. A fizetési kötelezettségüket nem teljesítő tagokkal szembeni eljárás szabályait az Alapszabály felhatalmazása alapján a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Kintlévőség-kezelési Szabályzat határozza meg.

(10) Az Igazgatóság a tag tulajdonában álló lakás (használati egység) tulajdonosváltozásának esetén – a tag kérésére – köteles írásbeli nyilatkozatot adni a költségtartozásról. Ha tartozás áll fenn a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak. Az eladónak a lakás per-, teher-, és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a költségtartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri az Igazgatóság előző bekezdésben említett nyilatkozatának kiadását.

(11) Az Igazgatóság jogosult a legalább három hónapnak megfelelő hátralékba került tag vagy nem tag tulajdonos lakástulajdonának jelzáloggal való megterhelését elrendelni a hátralék megfizetésének biztosítékául. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Az Igazgatóság határozatát ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az Igazgatóság határozatát a hátralékos tag és nem tag tulajdonos részére a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével kell kézbesíteni. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az Igazgatóság a kiegyenlítést követő 8 napon belül köteles a jelzálogtörléshez szükséges engedélyt kiadni. Az engedélyt ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos tulajdonost terhelik.

(12) A lakóépületnek a Lakásszövetkezet, a tag vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyisége megváltoztatott használatához az alábbi (13) és (14) alpontokban meghatározott kivétellel illetve eltéréssel, a közgyűlés, küldöttgyűlés, illetőleg az Igazgatóság hozzájáruló határozata nem szükséges.

(13) Ha lakóépületnek a Lakásszövetkezet, a tag vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyisége megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez, vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék (üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, a hatóság az engedélyről a Lakásszövetkezet igazgatósági határozatának, valamint annak a körülménynek a figyelembevételével dönt, hogy a határozatban foglaltak az engedélyezés során alkalmazandó jogszabályokat nem sértik. Az Igazgatóság határozatát az engedélyező hatóság erre vonatkozó felhívásának kézhezvételétől számított 60 napos határidőben hozza meg.

(14) Az Igazgatóság – határozatával megtilthatja a tag vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában álló lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyisége megváltoztatott használatát, amennyiben az adott helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, vagy szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni. Amennyiben az Igazgatóság a fenti tevékenységet, árusítást, forgalmazást nem tiltja meg, az erre vonatkozó jogszabályokkal összhangban meghatározhatja az adott helyiség megváltoztatott használatának és hasznosításának feltételeit.

(15) Az Igazgatóság a lakhatás nyugalma – így a zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése – érdekében a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja vagy ahhoz az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is hozzájárulhat. A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát zavaró magatartások részletezését és ennek alapján az igazgatósági döntés indokolását.

(16) Az Igazgatóság határozatait a Lakásszövetkezet adminisztratív szervezete hajtja végre a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint.

(17) Az Igazgatóságnak hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos részére – az ismert lakóhelyére vagy levelezési címére – igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását és határozatát a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos az átvételt megtagadta. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „nem kereste” jelzéssel az Igazgatósághoz visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).

(18) Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos nyilvántartásba vett új lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye a nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján vagy egyéb módon ismertté válik, a kézbesítési vélelem az új lakó- vagy tartózkodási helyre, székhelyre, telephelyre a (17) pontban meghatározott módon megkísérelt és eredménytelen kézbesítés esetében áll be.

7.Felügyelőbizottság

7.1.A Felügyelőbizottság tagjai és működése

(1) A küldöttgyűlés 5 (öt) évi időtartamra titkos szavazással háromtagú Felügyelőbizottságot választ. A Felügyelőbizottság elnökét a küldöttgyűlés külön szavazással választja meg.

(2) A Felügyelőbizottság a tagok érdekében a Lakásszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. Ennek során a Felügyelőbizottság ellátja a tagok érdekeinek képviseletét. A Felügyelőbizottság feladatkörébe tartozó vizsgálatokhoz a Lakásszövetkezet költségére külső szakértőt vehet igénybe.

(3) A Felügyelőbizottság döntéseit szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) A Lakásszövetkezet a Felügyelőbizottság elnökével és tagjaival munkaviszonyt nem létesíthet.

(5) A Felügyelőbizottság tevékenységéről a küldöttgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol.

(6) A Lakásszövetkezet Igazgatósága, illetőleg a közgyűlés (küldöttgyűlés) köteles érdemben megtárgyalni a Felügyelőbizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában az Alapszabályban meghatározott időn belül határozni, illetőleg állást foglalni. A Felügyelőbizottság elnöke – vagy a bizottságnak általa megbízott tagja – a Lakásszövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz.

(7) Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a Felügyelőbizottságot értesíteni és közreműködését lehetővé tenni.

7.2.A Felügyelőbizottság hatásköre

(1) A Felügyelőbizottság a Lakásszövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a Lakásszövetkezet irataiba betekinthet.

(2) A Lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól, és tagjaitól, illetve nem tag tulajdonosaitól felvilágosítást kérhet; a tisztségviselők és az alkalmazottak az iratok bemutatására és a felvilágosítás megadására vonatkozó kérés teljesítését nem tagadhatják meg.

(3) Az Igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az Alapszabálynak, más belső szabályzatának vagy a közgyűlés (részközgyűlés, küldöttgyűlés) határozataiban foglaltaknak megfelelően járjon el.

(4) Indítványozhatja az Igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, továbbá a küldöttgyűlés összehívását.

(5) Összehívja a küldöttgyűlést, ha az Igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének.

(6) Az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a küldöttgyűlés részére a Lakásszövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható.

(7) Véleményt nyilváníthat a küldöttgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről.

(8) Javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására.

(9) A Felügyelőbizottság működésével és tevékenységével kapcsolatos további szabályzatokat az Alapszabály felhatalmazása alapján Szervezeti és Működési Szabályzatban kell megállapítani. E szabályzatban a Felügyelőbizottság belső működésének rendjét, saját ügyrendjét maga állapítja meg, és ennek szabályait (ha nem ütköznek jogszabályba vagy az Alapszabály rendelkezéseibe) az Igazgatóság köteles elfogadni és a Szervezeti és Működési Szabályzatban szerepeltetni.

8.A Lakásszövetkezet képviselete, cégjegyzés

(1) A Lakásszövetkezetet az Igazgatóság elnöke képviseli, e jogköre harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható.

(2) Az elnök cégjegyzési és aláírási joga önálló.

(3) Az elnök akadályoztatása esetén a Lakásszövetkezetet a küldöttgyűlés által megválasztott igazgatósági tag (elnökhelyettes) képviseli, akinek cégjegyzési joga szintén önálló.

(4) Az elnök és az elnökhelyettes akadályoztatása esetén a Lakásszövetkezet képviseletéhez két igazgatósági tag együttes aláírása szükséges.

9.Törvényességi felügyelet, határozatok felülvizsgálati eljárása

(1) A Lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét a Lakásszövetkezet székhelye szerint illetékes Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága látja el a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezései szerint.

(2) A Lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa keresettel kérheti a bíróságtól a Lakásszövetkezet vagy bármely szerve által hozott olyan határozat hatályon kívül helyezését, amely jogszabályba, a Lakásszövetkezet Alapszabályába vagy más belső szabályzatába ütközik. Ez a jog érvényesen nem zárható ki.

(3) Ha a közgyűlés határozata a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tag vagy nem tag tulajdonos keresettel kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését.

(4) A keresetet a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell a Lakásszövetkezet ellen benyújtani. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását – kérelemre – felfüggesztheti.

(5) A Lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei és a Lakásszövetkezet tagja vagy a nem tag tulajdonosa, továbbá a Lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei és harmadik személy között keletkezett polgári jogvitában – ha az érintett felek megállapodni nem tudnak – a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rendelkezései alapján permegelőző közvetítői eljárást lehet kezdeményezni.

(6) Az (5) bekezdésben említett eljárás a vitában érintett felek írásbeli – a Lakásszövetkezet tekintetében közgyűlési határozat alapján létrejött – közös megegyezése alapján kezdeményezhető.

IV.lakásszövetkezeti tagsági viszony

1.A tagsági viszony keletkezése

(1) A Lakásszövetkezetnek tagja lehet aki

a) lakásszövetkezeti épületben lévő lakás tulajdonosa,

b) írásbeli nyilatkozatban önként kéri tagként való felvételét és az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el,

c) vállalja, hogy a Lakásszövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más kötelezettségeket teljesíti,

d) magyar, vagy külföldi állampolgár, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Külföldi személy akkor lehet a Lakásszövetkezet tagja, ha a Lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóépület lakásának tulajdonjogát megszerezte.

(2) A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú, és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett tizennegyedik életévét betöltött kiskorú nevében törvényes képviselője kérheti a tagfelvételt. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja a Lakásszövetkezetnek.

(4) A tagok felvételéről az alakuló közgyűlés, megalakulás után pedig a küldöttgyűlés előtti tájékoztatási kötelezettséggel az Igazgatóság határoz.

(5) Ha a lakás több személy tulajdona (házastársak, örököstársak), mindegyik tulajdonostárs kérheti a szövetkezetbe tagként való felvételét.

(6) A felvételről az Igazgatóság a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen, de legfeljebb három hónapon belül dönt. A tagot a döntés meghozatalát követő 30 napon belül írásban kell értesíteni. A tagsági viszony a kérelem időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.

(7) Lakásszövetkezetnél a tulajdonos tagfelvételi kérelme – ha az előzőekben ismertetett feltételeknek eleget tesz – nem utasítható el.

(8) A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

2.A tagok jogai

(1) A tagok alapvető joga, hogy:

a) részt vegyen a Lakásszövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a Lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéből;

b) igénybe vegye a Lakásszövetkezet által a tagok részére biztosított szolgáltatásokat;

c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen;

d) a Lakásszövetkezetben tisztséget viseljen, részt vegyen a Lakásszövetkezet tisztségviselőinek jelölésében;

e) a Lakásszövetkezetre vonatkozó bármely kérdésben a tisztségviselőktől tájékoztatást kérjen, és az Alapszabályba, valamint a közgyűlési jegyzőkönyvbe, illetőleg a jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban keletkezett iratokba betekintsen, továbbá ezekről – a másolási költség megfizetése mellett – másolatot kérjen.

3.A tagok kötelezettségei

(1) A tagok alapvető kötelezettsége, hogy:

a) teljesítse a Lakásszövetkezet részére előírt fizetési kötelezettségét, és vállalásának megfelelően részt vegyen a Lakásszövetkezet szerveinek tevékenységében;

b) a lakásában tervezett építkezésről értesítse az Igazgatóságot;

c) lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásba a Lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja a Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés és a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson, a tag illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül;

d) a szükséges intézkedést megtegye ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa az Lsztv.-ben és a Lakásszövetkezet jelen Alapszabályában, Szervezeti és Működési Szabályzatában és Házirendjében meghatározott rendelkezéseit;

e) fokozott gondosságot tanúsítson a szövetkezeti vagyon védelmében;

f) a tulajdonában álló lakást, és nem lakás céljára szolgáló helyiséget (pl. garázst) rendeltetésszerűen, más lakástulajdonosok érdekeinek sérelme nélkül használja, gondoskodjon annak jó karbantartásáról;

(2) A tag kötelessége, hogy bejelentse az Igazgatóságnak

a) a lakása tekintetében a tulajdonosváltozást,

b) a lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a nem természetes személy nyilvános adatát,

c) a lakását bérlő, használó személy (a továbbiakban együtt: bérlő) b). pontnak megfelelő adatát,

d) a lakásában lakó személyek számát,

e) a haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét;

(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés megtételére a tag a lakás birtokbavételét illetve tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül köteles.

(4) A (2) bekezdés c) és d) pontjában említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz- szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tagok között megosztani. A tag köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről tájékoztatni. Ha az e pontban említett esetben a bérlő – az Igazgatóság írásbeli felszólítása ellenére – a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tagnak helytállási kötelezettsége áll fenn.

(5) Az Igazgatóság az (2) bekezdésben meghatározott adatokról köteles nyilvántartást vezetni. Az Igazgatóság a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, közszolgáltató, a központi fűtés és meleg víz szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást.

4.A tagsági viszony megszűnése

(1) A lakásszövetkezeti tagság megszűnik:

a) a tag kilépésével,

b) a tagnak a lakásra vagy más helységre vonatkozó tulajdonjoga megszűnésével

c) a tag kizárásával,

d) a tag halálával, vagy a nem természetes személy, tag jogutód nélküli meg-szűnésével,

e) a Lakásszövetkezet jogutód nélküli megszűnésével.

(2) Az önkéntesség elvének megfelelően a tag a szövetkezetből kiléphet. A kilépés szándékát az Igazgatóságnak írásban be kell jelenteni. A kilépésre vonatkozó bejelentés megtételétől számított 30. napon a tagsági viszony megszűnik.

(3) Ha a kilépett tag lakását, illetve a tulajdonában álló nem lakás céljára használó helyiséget nem idegeníti el, a lakás illetve helyiség fenntartásával, felújításával kapcsolatos fizetési kötelezettsége továbbra is érvényben marad.

(4) A kilépett tag a Lakásszövetkezet által a tagok részére nyújtott előnyökre és szolgáltatásokra nem tarthat igényt.

(5) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal (örökösével) el kell számolni.

(6) Ha a szövetkezeti tag és nem tag tulajdonos lakását elidegeníti, úgy szándékát – a Lakásszövetkezettel történő elszámolás céljából – az Igazgatóságnak a szerződés megkötése előtt köteles bejelenteni. A Lakásszövetkezet Igazgatósága a bejelentésről igazolást ad, amelyet az elidegenítésről szóló szerződéshez csatolni kell.

(7) Ha a lakásfenntartó szövetkezetben a tagsági viszony megszűnik, a volt tag a Lakásszövetkezet részére teljesített befizetések visszatérítését – a túlfizetés kivételével – a Lakásszövetkezettől nem követelheti. Ha a volt tagnak a Lakásszövetkezettel szemben tartozása van, úgy azt haladéktalanul rendezni kell.

(8) A lakását elidegenítő tulajdonos az elidegenítési szerződésben meghatározott időpontig, attól kezdődően pedig a vevő köteles a szövetkezettel szembeni fizetésére a Szervezeti és Működési Szabályzatban írott módon, függetlenül attól, hogy a ki- és beköltözés milyen időponttól történik meg.

(9) A tagsági viszony megszűnése esetén az elszámolásokat a tudomásra jutástól számított 30 napon belül el kell végezni.

5.Kizárás

(1) A Lakásszövetkezet kizárhatja a tagot, ha

a) a tag írásbeli felszólítás ellenére nem teljesíti a jogszabálynak és az Alapszabálynak megfelelően megállapított fenntartási költségekhez történő hozzájárulás megfizetésére, valamint a pótbefizetés teljesítésére vonatkozó kötelezettségét;

b) a tag – neki felróható módon – a Lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek felszólítás ellenére sem tesz eleget.

(2) A kizárásra jogosult Igazgatóságnak a kizárást tárgyaló ülésre a tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet az érintett taggal írásban közölni kell.

(3) A kizárásról hozott határozat ellen – ha azt nem a közgyűlés hozta – a küldöttgyűléshez lehet fordulni. Ez nem érinti a bírósági út igénybevételének lehetőségét, amelyre a határozat meghozatalától számított 60 napon belül van lehetőség.

(4) A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított harminc nap elteltével szűnik meg kivéve, ha:

a) határozat későbbi időpontot állapít meg;

b) a határozat bírósági felülvizsgálatára hatvan napon belül keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi;

c) a tag kérésére a közgyűlés/ küldöttgyűlés a határozatot megváltoztatja.

(5) A kizárt tag, és a nem tag tulajdonos a Lakásszövetkezet által a tagok részére nyújtott előnyökre, a vállalkozási tevékenység hasznaira (pl. közös helyiségek bérbeadásából származó bevétel arányos része) és az ezek felhasználásából származó fenntartásidíj-csökkentésre, a tagoknak nyújtott szolgáltatásokra nem tarthat igényt.

6.A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei

(1) A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tagtulajdonost – a Lakásszövetkezet által tagnak nyújtott szolgáltatások, a Lakásszövetkezet vállalkozási bevételei illetőleg az ezekkel kapcsolatos költségek kivételével megilletik, illetőleg terhelik.

(2) A közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítása és a szavazatok számba vétele során – ideértve az írásbeli szavazás esetét – a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni. A nem tag tulajdonost a közgyűlés más napirendi pontjaival kapcsolatban a szavazás joga csak a tag tulajdonostól kapott meghatalmazás esetén illeti meg.

V.A Lakásszövetkezet gazdálkodása

1.A gazdálkodás általános szabályai

(1) A Lakásszövetkezet gazdálkodásának, pénzkezelésének rendjét szövetkezetünk számlarendje, pénz- és értékkezelési szabályzata, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(2) A Lakásszövetkezet éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Igazgatóság állapít meg és a küldöttgyűlés hagy jóvá.

(3) A Lakásszövetkezet tevékenységének gazdasági alapja a tagok és nem tag tulajdonosok lakóházfenntartással, üzemeltetéssel és felújítással kapcsolatos befizetései, a Lakásszövetkezet által képzett alapok, a felújítási kölcsönök és a működéssel kapcsolatos egyéb bevételek.

(4) A Lakásszövetkezet alaptevékenysége hatékonyságának és eredményességének ellátása céljából – jelen Alapszabály rendelkezéseinek figyelembevételével – vállalkozási tevékenységet folytat.

(5) A Lakásszövetkezet alaptevékenysége az a tevékenysége, amelyet a fenntartás, üzemeltetés, felújítás körében ténylegesen felmerült költségeinek figyelembevételével, nem nyereségszerzés céljából végez saját tulajdona tekintetében.

(6) A Lakásszövetkezetnek a (5) pontban meghatározott tevékenysége körébe nem tartozó minden más olyan tevékenysége vállalkozási tevékenységnek minősül, amelynek adózott eredményét felhasználhatja a tulajdonába tartozó lakóépületek fenntartási feladatainak ellátására.

(7) A Lakásszövetkezet az alap-, és vállalkozási tevékenységének bevételeiről és költségeiről évenként egyszer a küldöttgyűlésnek beszámol. A beszámolás, illetve a tag és nem tag tulajdonosoknak kiállított számla vagy egyéb jogszabályban megengedett bizonylat elszámolási időszaka a tárgyév január 1–december 31. közötti időszaka. Az elszámolási időszak tárgyév január 1-től december 31-ig tartó időszakát úgy kell érteni, hogy december 31-i állapotra vonatkozóan kell megállapítani a fogyasztásmérők által mért igénybevett szolgáltatásokat. Ezen időponttól csak jogszabályi előírás, vagy a leolvasás technikai napjai figyelembevételével lehet eltérni.

(8) A Lakásszövetkezet tevékenységeinek ellátására munkaszervezetet működtet. A Lakásszövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvét, annak rendelkezéseit kell alkalmazni. A Lakásszövetkezet munkaszervezetének felépítését, az alkalmazottak munkaköri követelményrendszerét a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni.

2.Fenntartási költségek

(1) A tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással kapcsolatos kötelezettségeit, melyet törvény és kormányrendelet külön megjelöl, épületenként (részközgyűlésenként) külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani.

(2) Az olyan közüzemi szolgáltatások díját, amelyek viselésének módját jogszabály nem rendezi, a tagok és nem tag tulajdonosok, illetve használók a küldöttgyűlés döntésének megfelelően a tényleges fogyasztásnak megfelelően viselik. A tényleges összeget – a kamat mértékére is figyelemmel – a küldöttgyűlés állapítja meg.

(3) Főszabályként a költségek felosztása a lakás- és nem lakáscélú helyiségek vonatkozásában egyaránt alapterület alapján történik. Ha költségek megállapítása a hiteles fogyasztásmérő eszközökön mért értékek alapján történik (pl. vízfogyasztás), akkor azokat azokban az ingatlanrészekben kell elszámolni és felosztani, ahol a költség keletkezett. Egyes költségek ettől eltérő felosztásáról közgyűlés, küldöttgyűlés határozata, a Szervezeti Működési Szabályzat, és – a részközgyűlés önrendelkezésének keretei között – részközgyűlési határozat rendelkezhet.

(4) A tag és nem tag tulajdonosok késedelmes befizetésének behajtásával kapcsolatos költségeket és felszámítható kamatokat a jelen Alapszabály felhatalmazása alapján az Igazgatóság állapítja meg.

(5) A hiteles vízóra vagy érvényes mellékvízmérő nélküli vízfogyasztók vízdíját az Alapszabály felhatalmazása alapján az Igazgatóság állapítja meg figyelemmel az adott fogyasztási hely bekötési vízmérőinek számláira.

(6) A folyamatos működés érdekében a tag és nem tag tulajdonosok befizetéseit elsődlegesen a fenntartási díjakra kell fordítani.

(7) A Lakásszövetkezet a 30 napnál régebbi lejárt esedékességű tartozásba esett tag és nem tag tulajdonos részére esedékes kifizetésekből a tartozó díjhátraléka, és annak járulékainak erejéig visszatarthat. A visszatartott összeget a tartózásra és járulékaira kell fordítani. Biztosítási kártérítés esetében a kifizetés részbeni vagy teljes visszatartása a tag és nem tag tulajdonos kárenyhítési kötelességét nem mérsékli.

3.Felújítási hozzájárulás

(1) A felújítási alapok képzéséhez a Lakásszövetkezet részközgyűlésenként külön felújítási bankszámlát vezet.

(2) A Lakásszövetkezet küldöttgyűlése a lakóházak felújítási költségének fedezeteként, a tagok által fizetendő hozzájárulást a részközgyűlések egyszerű szótöbbséggel hozott véleményének figyelem bevételével állapítja meg.

(3) A felújítási hozzájárulás mértékét a lakás és nem lakás célú helyiségek vonatkozásában négyzetméter arányosan kell megállapítani.

(4) A részközgyűlések felújítás céljából az egyéni felújítási számlájukhoz saját döntésük alapján hitelt vehetnek fel, amennyiben ezt a részközgyűlés tagjainak 4/5-ös minősített többsége és az Igazgatóság egyaránt jóváhagyja. A kölcsön felvételének, felhasználásának rendjét és a visszafizetési kötelezettség belső szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat állapítja meg.

4.Felelősség

(1) A Lakásszövetkezet felelőssége tartozásért a Lakásszövetkezet a vagyonával felel az alaptevékenységből (építés, üzemeltetés, felújítás) eredő tartozásaiért. Ha a tartozások fedezésére nem elegendő a tagok által befizetett összeg a küldöttgyűlés a tagokat és nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.

(2) A jogellenesen okozott kárért a szövetkezet tagjának, valamint a tag a szövetkezetnek a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. A kár megtérítésére kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik. A Lakásszövetkezet alkalmazottainak kártérítési felelősségére, valamint a szövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségre a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI.A Lakásszövetkezet házirendje

1.A közösségi együttélés szabályozása

(1) A Lakásszövetkezet a lakóépületekben, azok környezetében és a lakásokon belüli helyes magatartás és a közösségi együttélés szabályait házirendben szabályozza. A házirend határozza meg a lakáson belüli építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait is. Ezek a szabályok nem lehetnek ellentétesek az építésre, továbbá a zajszint határértékére a lakóépület tekintetében irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel.

(2) A Lakásszövetkezet házirendje tartalmazza az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei használatára vonatkozó részletes szabályokat is.

(3) A házirendet a lakóépületekben jól látható helyre ki kell függeszteni.

(4) A Lakásszövetkezet házirendje tartalmazza:

a) a lakáson belüli építési-szerelési munka, továbbá

b) a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait

c) az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei használatára vonatkozó részletes szabályokat is,

d) raktározás, tárolás szabályait,

e) állattartás szabályait,

f) rovarmentesítés szabályait,

g) a lakásokhoz, helyiségekhez tartozó dolgok tisztán- és karbantartásának szabályait,

h) az épület kapujának használatára vonatkozó szabályokat,

i) szennyezés megszüntetési, hulladéktárolási és szállítási szabályokat,

j) homlokzatra történő kihelyezés, szerelés szabályait,

k) dohányzásra, tűzvédelmi előírások megtartására vonatkozó szabályokat,

(5) A házirend további szabályait és a részletes előírásait az Alapszabály felhatalmazása alapján a Házirendben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban az igazgatóság határozza meg.

(6) A jelen Alapszabályban (valamint a jelen Alapszabály felhatalmazása alapján a Házirendben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban) található a lakás egészének vagy egy részének a nem lakás céljára történő használatára, hasznosítására, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségben folytatható tevékenység feltételeire megállapított szabályok a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek.

2.Kamerarendszer használata

(1) A Lakásszövetkezet tulajdonában álló, közös használatra szolgáló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés, vagy a kamerarendszer kiépítésével közvetlenül érintett épület (épületek) részközgyűlése a tag és nem tag tulajdonosok legalább kétharmados többségének igenlő szavazatával dönthet.

(2) A kamerarendszer üzemeltetője az igazgatóság által kötött szerződés alapján e tevékenységgel megbízott – a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott – személy lehet.

(3) A kamerarendszer a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltethető:

a) a kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a Lakásszövetkezet tulajdonában álló vagyon védelmét szolgálja,

b) a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el,

c) alkalmazása az a) pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.

(4) A kamerarendszer nem irányulhat a tag vagy nem tag tulajdonos tulajdonában – Lakásszövetkezet tulajdonában álló lakás esetén az állandó (időleges) használatában – álló lakás, és nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el olyan közös használatban álló helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).

(5) A kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági szint és a felvételek automatikus rögzítése követelményeinek. A felvételeket a rögzítést követő tizenöt napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban – ideértve az érintett személy vagy a Lakásszövetkezet által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is – bizonyítékul, az erre törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

(6) A kamerarendszer által rögzített felvételekhez – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag a rendszer üzemeltetője férhet hozzá, azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja. A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.

(7) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

(8) A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben (2011. évi CXII. Tv.) törvényben felsorolt jognak az ott meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.

(9) A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

(10) A kamerarendszerrel felszerelt lakásszövetkezeti épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is. Az üzemeltető az érintett személyt – kérésére – köteles tájékoztatni a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról, az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira – ideértve a (7) bekezdésben meghatározott jogait is –, valamint jogorvoslati lehetőségeire.

(11) A kamerarendszer üzemeltetése során teljes körűen be kell tartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben (2011. évi CXII. Tv.) megállapított adatkezelési szabályokat.

VII.A Lakásszövetkezet szervezeti átalakulásának szabályai

1.Lakásszövetkezetek egyesülése

(1) Két vagy több Lakásszövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen szövetkezetenként számítva a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel elhatározhatja, hogy új Lakásszövetkezetté egyesül, vagy az egyik szövetkezet a másikba beolvad.

(2) Ebben az esetben az egyesülő Lakásszövetkezetek együttes közgyűlésen állapítják meg az egyesülés időpontját, az új Lakásszövetkezet Alapszabályát, és megtartják a szükséges választásokat.

(3) Az egyesülő Lakásszövetkezeteket megillető jogok és az azokat terhelő kötelezettségek az új (befogadó) Lakásszövetkezetre szállnak át.

(4) Az egyesülés előkészítésének költségein az abban résztvevő Lakásszövetkezetek egyenlő mértékben osztoznak.

2.A Lakásszövetkezet szétválása

(1) A Lakásszövetkezet közgyűlése a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja a Lakásszövetkezet szétválását két vagy több Lakásszövetkezetre. A szétváláshoz két – előkészítő és a szétválást, vagyonmegosztást kimondó – közgyűlést kell tartani.

(2) A szétválást a Lakásszövetkezet tagjainak legalább tíz százaléka írásban kezdeményezheti. A szétválás kezdeményezését követően az Igazgatóság köteles harminc napon belül összehívni a Lakásszövetkezet szétválását előkészítő közgyűlést.

(3) A szétválás költségét a szétválást kezdeményező, műszakilag lehatárolható önálló területi vagy más egységnek a tagjai és nem tag tulajdonosai viselik.

(4) Az előkészítő közgyűlésen a Lakásszövetkezet tagjai nyilatkoznak a szétválási szándékról. Az előkészítő közgyűlést követően a szétválás befejezéséig újabb szétválási kezdeményezést benyújtani nem lehet.

(5) Az előkészítő közgyűlésen tett, illetve az írásban adott nyilatkozatok alapján az Igazgatóság köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készíteni.

(6) Az Igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő hatvan napon belül újabb közgyűlést köteles összehívni, amely határoz a szétválásról, a vagyon megosztásáról.

(7) A Lakásszövetkezet a szétválást elhatározó közgyűlést követő három napon belül köteles tájékoztatni az ismert hitelezőket a szétválásról, valamint a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról.

(8) A szétválással a Lakásszövetkezet megszűnik, jogai és kötelezettségei az új Lakásszövetkezetekre, mint jogutódokra szállnak át. A szétvált Lakásszövetkezet szétválás előtti kötelezettségeiért a jogutód Lakásszövetkezetek – valamennyi hitelező hozzájárulásával kötött eltérő megállapodás hiányában – az egymás közötti vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha a kötelezettség a szétválást követően merül fel, a jogutód Lakásszövetkezetek felelőssége egyetemleges.

3.Kiválás a Lakásszövetkezetből

(1) A Lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások lakásszövetkezeti tag és nem tag tulajdonosai (a továbbiakban: kiválni szándékozó önálló egység tagjai) – amennyiben fenntartási (üzemeltetési, karbantartási, felújítási) költségtartozásuk, továbbá a Lakásszövetkezet által a kiválni szándékozó önálló egység javára felvett hiteltartozásuk a Lakásszövetkezettel szemben nem áll fenn – együttesen válhatnak ki.

(2) A kiválást a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak összessége legalább kétharmados szótöbbséggel határozhatja el. Az e célból tartott részközgyűlésre a Lakásszövetkezet Alapszabályának közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; a részközgyűlés akkor is megtartható, ha az Alapszabály ilyet nem rendszeresített.

(3) A Lakásszövetkezetből minden negyedév záró napján lehet kiválni. A kiválással kapcsolatos összes költséget a kiválni szándékozó egység tag és nem tag tulajdonosai viselik.

(4) A kiváláshoz nincs szükség a Lakásszövetkezet közgyűlésének hozzájárulására, azonban a kiválás szándékát tartalmazó nyilatkozatot – a részközgyűlés határozatának, jegyzőkönyvének, jelenléti ívének és a meghatalmazásoknak másolatban történő megküldésével – az Igazgatóság részére, írásban be kell jelenteni. Az írásbeli bejelentést és nyilatkozatot legkésőbb a kiválást megelőző 90. napig kell az Igazgatósághoz megküldeni.

(5) A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról a Lakásszövetkezet közgyűlése dönt.

(6) A kiválásra egyebekben a szétválás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(7) Ha a kiválásra önálló új Lakásszövetkezet alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tag és nem tag tulajdonosainak összessége legalább kétharmados szótöbbséggel elfogadja a megalakuló Lakásszövetkezet Alapszabályának tervezetét és benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet. Az önálló új Lakásszövetkezet alapítására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a Lakásszövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

(8) Önálló új Lakásszövetkezet alapítása céljából történő kiválás esetén a (4) bekezdés szerinti írásbeli bejelentésre csak az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését követően és olyan nyilatkozat megtételével egyidejűleg kerülhet sor, hogy a kiválásra a Lakásszövetkezet cégnyilvántartásba bejegyzésétől függően kerül sor.

(9) Ha a kiválásra társasháztulajdon alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tag és nem tag tulajdonosai egyhangúlag elfogadják az alapító okirat tervezetét és benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet.

(10) A kiválási szándék írásbeli bejelentése és az (5) bekezdésben említett vagyonmegosztás után a létrehozandó társasház leendő tulajdonostársai az alapító okirat tervezetét véglegesítik. A kiválás a társasháztulajdon bejegyzésének időpontjától hatályos.

(11) A létrehozandó társasház alapítására, szervezetére és működésére a társasházakról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) A (4) bekezdés szerinti írásbeli bejelentésre csak az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését követően és olyan nyilatkozat megtételével egyidejűleg kerülhet sor, hogy a kiválásra a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől függően kerül sor.

(13) A fenti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kiválni szándékozó önálló egység tag és a nem tag tulajdonosai a kiválással egyidejűleg nem kívánnak társasháztulajdont alapítani. Ebben az esetben a kiválási vagyonmegosztás után létrejött közös tulajdon társasháztulajdonná való átalakítását – a társasházakról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti.

(14) A kiválás (4) bekezdés szerinti bejelentését követően (amennyiben az a fentiekben meghatározott rendelkezéseknek megfelel) az Igazgatóság elkészíti a vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készít. A kiválási szándék bejelentőjét a bejelentés hiányosságairól azok megjelölése és az elhárításukhoz szükséges teendők meghatározása mellett tájékoztatni kell a kiválási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy amennyiben a kiválási szándékbejelentés hiányait a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően teljesítik, az Igazgatóság a vagyonmérleget és a vagyonmegosztási javaslatot elfogadásra a közgyűlés elé terjeszti. Ebből a célból a Lakásszövetkezet közgyűlését a kiválásról szóló döntés bejelentésétől számított hatvan napon belüli időpontra össze kell hívni.

4.A szervezeti átalakulások közös szabályai

(1) A VII. fejezet 1. és 2. szakaszában meghatározott szervezeti átalakulások esetén az új (a befogadó, illetőleg a jogutód) lakásszövetkezetek az Alapszabályukat megfelelően módosítják, amelyet a közgyűlésen történt elfogadástól számított harminc napon belül – bejegyzés és közzététel céljából – be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető bíróságnak (cégbíróság).

(2) A 4. szakasz (1) bekezdésében említett közgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, amelyet a közgyűlésen erre megválasztott két tag aláírásával hitelesít.(1)

5.A Lakásszövetkezet megszűnése

(1) A Lakásszövetkezet megszűnik, ha:

a) a Lakásszövetkezet összes tagjának részvételével megtartott közgyűlés egyhangúlag elhatározza, hogy jogutód nélkül megszűnik;

b) szervezeti átalakulást hajt végre, a kiválás kivételével;

c) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;

d) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.

(2) A Lakásszövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

(3) Ha a Lakásszövetkezet a (1) bekezdés (1)a) vagy (1)c) alpontjai alapján jogutód nélkül megszűnik, végelszámolásnak vagy felszámolásnak van helye. Ennek során a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló külön törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a közgyűlés a végelszámoló személyéről határozni nem tud, a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki. A fizetésképtelenség miatti felszámolás megindításának közzététele után lakásszövetkezeti tagsági viszony nem létesíthető.

(5) A Lakásszövetkezet megszűnése esetén a vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül, érdekeltségük arányában. Ez esetben az érdekeltség alatt a volt tagok és nem tag tulajdonosok lakásainak alapterületét kell érteni.

VIII.A Lakásszövetkezet érdekképviseleti tagsága

A Lakásszövetkezet saját maga, valamint a lakásszövetkezeti tagok érdekeinek védelme, a Lakásszövetkezet működésének elősegítése, gazdasági tevékenységének közös anyagi eszközökkel történő előmozdítása érdekében tagsági jogviszonyt létesít a Lakásszövetkezetek területi és országos érdekképviseletében, ennek megfelelően tagja a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségnek.

IX.Záró rendelkezések, hatálybalépés

(1) A 2004. évi CXV. törvényben, illetőleg – annak keretei között – a Lakásszövetkezet Alapszabályában és az Alapszabály felhatalmazása alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

(2) Az Alapszabály annak aláírása napján lép hatályba.

Kelt: Vácott, 2013. május hó 29. napján

Közösségi média