Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet Tűzvédelmi Házirendje

Tartalomjegyzék

I.      Általános rendelkezések
1.        A Tűzvédelmi Házirend hatálya
2.        A lakóházak adatai
3.        Fontosabb vonatkozó jogszabályok
4.        A lakóház tűzvédelméért felelősök
II.         A Lakók (tulajdonosok, bérlők, családtagok) tűzvédelmi feladatai
III.       A felügyelőbizottság tűzvédelmi feladatai
IV.       Az igazgatóság tűzvédelmi feladatai
V.         A lakóház használatára vonatkozó tűzvédelmi előírások
VI.       A dohányzás szabályai
VII.          Villamos berendezések használata
VIII.        Tüzelő-, fűtőberendezések használata
IX.       Szellőztetés
X.         Közös használatú helyiségekre, területekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok
1.        Lépcsőház, folyosó, közlekedési útvonalak
2.        Tároló helyiségek
3.        Szabad terek
XI.       Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályai
XII.     Tűzriadó terv (Teendők tűz esetén)
1.        Tűzjelzés, riasztás
2.        Teendők tűz oltása esetén
3.        Mentés, menekülés
XIII.        Hatályba léptető rendelkezés

 
 
 

I. Általános rendelkezések

A ház lakóinak testi épségének, tulajdonának védelme érdekében, a ház lakóinak, az épületben tartózkodó, vagy bármilyen tevékenységet folytató személyeknek, szervezeteknek, valamint a ház kezelőinek tűzvédelmi feladatait, kötelezettségeit a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet előírása alapján a Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet a jelen Tűzvédelmi Házirendben határozza meg.

1. A Tűzvédelmi Házirend hatálya

Tárgyi hatálya kiterjed a lakóház területén és a szabadterén végzett minden olyan tevékenységre és tárolásra, melyek esetlegesen tűz keletkezését idézhetik elő, továbbá a mentési, menekülési és tűzoltási teendőkre.

Területi hatálya kiterjed a lakóház közös használatú tereire (lépcsőházak, folyosók, szabad terek), valamint egyes rendelkezések a házban lévő bérelt vagy saját tulajdonú lakásokra, helyiségekre.

Személyi hatálya kiterjed a lakóház ideiglenes vagy állandó lakóira, bérlőkre, vendégekre, látogatókra, a lakásszövetkezet dolgozóira, az alkalmi munkát végzőkre, alvállalkozókra, és minden jogviszonyban álló személyre (szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást igénybe vevő, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, stb.), minden ott tartózkodóra.

Időbeni hatálya a Tűzvédelmi Házirend a kiadás napján lép hatályba, érvényes visszavonásig.

2. A lakóházak adatai

  • A lakásszövetkezet székhelye: 2600 Vác, Sas utca 1. tel: +36 27 302-558
  • A laképületek címét a DLSZ Alapszabály II. sz. melléklete tartalmazza.
  • Az épületekben található szintek száma: 3…5
  • Lakások száma épületegységenként: 18…36 db
  • Lakások száma lépcsőházanként: 6…18 db
  • Lépcsőházanként egy ill. két kijárat található a földszinten. Vészkijárat nincs.
  • Közműelzárók helye:
    • Víz főelzáró: az épület mellett vízóraaknában
    • Elektromos főkapcsoló: fsz.-i elektromos kapcsolószekrényben
    • Gázelzáró helye: épület mellett
  • 100 m-en belül levő tűzcsap helye: az utcában.
  • Fűtési rendszer: távfűtés/egyedi fűtés

3. Fontosabb vonatkozó jogszabályok

  • 1996. évi XXXI törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról;
  • 54/2014 (XII 5 ) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról;
  • 30/1996. (XII. 6 ) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről;
  • 45/2011. (XII. 7 ) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól;
  • 259/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi, bírságról;
  • 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről;
  • 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről;
  • 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról;
  • 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról;
  • 2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről;
  • 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról;
  • 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól.

4. A lakóház tűzvédelméért felelősök

A Tűzvédelmi Házirendben, a vonatkozó jogszabályokban, előírásokban rögzített rendelkezések betartásáról

  • a lakók (tulajdonosok, bérlők, családtagok)
  • a felügyelőbizottság,
  • az igazgatóság

köteles gondoskodni.

II. A Lakók (tulajdonosok, bérlők, családtagok) tűzvédelmi feladatai

  1. Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak.
  2. A lakók kötelesek a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez telefonkészüléküket – ellenszolgáltatás nélkül – rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani.
  3. A lakók képességükhöz mérten kötelesek a tűz oltásában, a műszaki mentésben részt venni.
  4. A lakók kötelesek a Tűzvédelmi Házirendet megismerni.
  5. A lakók kötelesek a tűzvédelmi előírások végrehajtásában részt venni, illetve az előírásokat betartani.
  6. Az épület helyiségeit csak a használatbavételi engedélyben meghatározott célra szabad igénybe venni, attól eltérően használni nem szabad.
  7. A lakók kötelesek a tulajdonukat, bérleményüket a rendeltetésnek megfelelően használni, más jellegű használat megkezdése előtt a szükséges engedélyeket beszerezni és erről az igazgatóságot tájékoztatni.
  8. Aki a tulajdon-, bérleményrészét nem lakás céljára használja (szállás, iroda, üzlet, műhely, stb.) köteles a vállalkozásnak megfelelő tűzvédelmi utasítást készíttetni, és azt mellékelni a Lakásszövetkezet tűzvédelmi szabályzatához.
  9. A lakók kötelesek az áltáluk felismert. illetve tudomásukra jutott hiányosságokat, szabálytalanságokat jelezni az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság felé.
  10. A lakók kötelesek lehetővé tenni a lakáson belüli felülvizsgálatok elvégezését.
  11. A lakók kötelesek az épület közös helyiségeinek kulcsait az igazgatóság rendelkezésére bocsátani. A közös épületrészeken önhatalmúlag zárat cserélni, a bejutást akadályozni tilos!
  12. A lakóknak meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban lévő közös területek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat, valamint a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket.
  13. A lakók kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek is megszerezzék az erre vonatkozó tűzvédelmi ismereteket és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt.

III. A felügyelőbizottság tűzvédelmi feladatai

Ellenőrzik a Tűzvédelmi Házirendben foglaltak betartását.

IV. Az igazgatóság tűzvédelmi feladatai

  1. Biztosítja, hogy az épület közös tulajdonú részét csak a rendeltetésnek megfelelően használják.
  2. Az épület területén történő más jellegű használat megkezdése előtt gondoskodik a tűzvédelmi hatóság tájékoztatásáról.
  3. Tájékoztatja a lakóközösséget a Társasház tűzvédelmi rendelkezéseiről.
  4. Felelős az épület tűzvédelméért, valamint a Tűzvédelmi Házirend lakókhoz való eljuttatásáért. A Tűzvédelmi Házirendet az épületben jól látható helyre ki kell függeszteni.
  5. Adatszolgáltatással közreműködik a Tűzvédelmi Házirend elkészítéséhez.
  6. Tűzveszélyes tevékenység megkezdése előtt felhívja a munkát végzők figyelmét az épület helyi sajátosságaira. Kiadja az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyét.
  7. Megköveteli, hogy a lakóház területén munkát végző rendelkezzen a munkavégzéshez szükséges feltételekkel (megfelelő szakértelem, érvényes tűzvédelmi szakvizsga).
  8. Gondoskodik a tűzvédelmi eszközök, felszerelések berendezések megfelelő állapotáról.
  9. Megőrzi a tűzvédelemmel kapcsolatos iratokat, és szükség esetén azt az ellenőrzési végrehajtó szervek rendelkezésére bocsátja.
  10. Köteles rendszeresen ellenőrizni a Tűzvédelmi Házirendben elrendeltek megtartását. Ha szabálytalanságot tapasztal, intézkednie kell azok megszüntetéséről.
  11. Az épület közös helyiségeinek kulcsait megőrzi, szükség esetén biztosítja e helyiségekbe a bejutást.
  12. Intézkedik, hogy az épületben lévő helyiségek megfelelően azonosíthatók legyenek.
  13. Gondoskodik a csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, biztosítékok, elosztók, tokozott szerelvények rendeltetésének, teljesítményének, azonosíthatóságának jelöléséről.
  14. Gondoskodik 6 évenként a 32A-nál nagyobb névleges áramerősségű áramkörökkel összefüggésben a villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatának elvégzéséről.
  15. Gondoskodik 6 évenként a villámvédelmi berendezés felülvizsgálatáról.
  16. Gondoskodik a szellőzőrendszer rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról, tisztításáról.
  17. Gondoskodik a tűzoltó készülékek, berendezések, felszerelések üzemképes állapotban tartásáról.

V. A lakóház használatára vonatkozó tűzvédelmi előírások

  1. A lakóépületben és a közvetlen környezetében tűzveszélyes tevékenységet (Pl.: hegesztés, nyílt lánggal járó szigetelési munkálatok, stb.) csak alkalomszerűen, írásbeli engedéllyel szabad végezni (lásd XV. fejezet).
  2. Az épületben, illetőleg helyiségeiben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tűzveszélyes cselekményt végezni, amely az épület, illetőleg helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet, vagy robbanást okozhat.
  3. A lakásokban fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagokból (pl. benzin, hígítók) egyszerre legfeljebb 1 litert szabad tárolni.
  4. Éghető folyadékot (pl. fűtőolaj) csak a gyártó által arra rendszeresített edényben szabad tárolni, hőtől védett helyen. A tárolható mennyiség legfeljebb 20 liter.
  5. A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve tűz- és robbanásveszélyes anyagokat (pl. PB hajtógázos spray, benzin, hígító stb.) a fűtőberendezésektől 1 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni és tárolni.
  6. Amennyiben a lakás területén éghető folyadékot használnak fel (pl.: festés, mázolás során) a felhasználási helynek jól szellőztetettnek kell lennie, az ajtókat, ablakokat ki kell nyitni. Az esetleges gyújtó forrásokat (dohányzás, nyílt láng használata stb.) meg kell szüntetni.
  7. Tűzveszélyes folyadékot a lefolyóba, csatornába önteni nem szabad.
  8. Az épületben PB vagy más gázpalack használata és tárolása nem megengedett.
  9. A lakás konyhájában üzemeltetett sütő-főző berendezést nem szabad üzem közben hosszabb ideig felügyelet nélkül hagyni, mivel a berendezésen felejtett étel (pl. étolaj, zsír) túlhevülhet és tüzet okozhat. Amennyiben a sütés, főzés közben az olaj, illetve a felhevült zsiradék meggyulladt, ne próbáljuk a tüzet vízzel oltani, mert a szétfröccsenő égő folyadék súlyos sérülést okozhat és a tűz továbbterjedését idézi elő. Ilyen esetben célszerű az edényt fedővel, tűzálló tárggyal letakarni, így az égést elfojtani.
  10. A tűzhelyet használat után el kell zárni, ki kell kapcsolni.
  11. Ha gázszagot érzünk, akkor elektromos berendezést ne kapcsoljunk se be, se ki. A lakás szellőztetését haladéktalanul kezdjük meg és ezzel egyidejűleg a gázcsapokat, esetleg a gáz főelzáró csapjál el kell zárni.
  12. Égő gyertyát (pl. karácsonyfán, adventi koszorún, illatosítóban stb.) még átmenetileg se hagyjunk felügyelet nélkül, ezek használatát a tűzveszély miatt lehetőleg kerüljük.
  13. Ne tároljunk a lakásban sem feleslegessé vált dolgokat – időnként lomtalanítani kell.
  14. Gépjárműtároló helyiségben tűzveszélyes folyadékot (pl. a jármű üzemanyaga) tárolni – a jármű tankjában lévő mennyiségen túl – tilos. Az épületben tilos üzemanyagot lefejteni, illetve a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni.

VI. A dohányzás szabályai

  1. Dohányozni tilos az épület közös használatú helyiségeiben és tereiben, valamint a bejáratok 5 m-es körzetében.
  2. A lakások területén a dohányzás és a nyílt láng használata engedélyezett, azonban az alapvető dohányzási szabályok betartása kötelező és egyben mindenkinek érdeke:
  • égő dohányneműt, gyufát tilos olyan helyre tenni, illetve eldobni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat,
  • az ágyban dohányozni tilos,
  • csikket csak nem éghető anyagú hamutartóba szabad elhelyezni,
  • csikket, parázsló, égő dohányneműt, gyufát, pirotechnikai anyagokat (pl. csillagszóró, petárda) tilos olyan helyre tenni, illetve eldobni, ahol az tüzet okozhat (pl. szemétledobóba, hulladékgyűjtőbe) és tilos az ablakon kidobni.

VII. Villamos berendezések használata

  1. Villamos berendezéseket csak a vonatkozó előírások figyelembevételével, az egyes helyiségek jellege szerint szabad létesíteni és üzemeltetni.
  2. Villamos berendezéseket csak rendeltetésüknek és terhelhetőségüknek megfelelően szabad használni.
  3. A lakásban üzemelő villamos berendezéseket, készülékeket (TV, rádió, számítógép, mosógép, hősugárzó, vasaló stb.) csak a berendezések kezelési utasításában leírtak betartásával szabad üzemeltetni. A kávéfőző, vasaló, kenyérpirító, vagy egyéb üzemszerűen hőt termelő készülék alá nem éghető anyagot, alátétet (pl. kerámia lap) kell helyezni.
  4. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, biztosítékok, elosztók, tokozott szerelvények rendeltetését, teljesítményét, funkcióját fel kell tüntetni. Eltorlaszolásuk szigorúan tilos!
  5. Villamos berendezések közelében éghető anyagot olyan távolságra szabad elhelyezni, hogy az éghető anyagra gyújtásveszélyt ne jelentsen.
  6. Villamos berendezések rendszeres tisztításáról, karbantartásáról, ellenőrzéséről gondoskodni kell.
  7. Villamos berendezést csak megfelelő szakképzettségű személy javíthat.
  8. A csatlakozóvezetékek, hosszabbítók ne legyenek 5 méternél hosszabbak.
  9. Csak előírás szerinti és a megengedett legnagyobb zárlati áramra méretezett biztosítékot szabad használni. A biztosítékokat átkötni, túlbiztosítani nem szabad.
  10. A világító berendezés (állólámpa, asztali lámpa stb.) úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen (éghető anyagok ne érjenek hozzá a lámpatesthez illetve az izzóhoz).
  11. Elektromos fűtőtestet közvetlenül a fali konnektorba csatlakoztassuk, ne használjunk hosszabbítót.
  12. A kopott, repedezett, megtört szigetelésű vezeték baleset- és tűzveszélyes.
  13. Hősugárzót ne használjunk ruhák és egyéb éghető anyagok szárítására.
  14. Az elektromos készülékek szakszerű javításáról gondoskodjunk, a biztosítékokat, kismegszakítókat túlbiztosítani, „patkolni” szigorúan TILOS!
  15. Használat után a nem állandó jelleggel üzemelő elektromos berendezéseket ki kell kapcsolni és a villásdugó kihúzásával az elektromos hálózatról le kell választani. A lakás elhagyásakor, illetve lefekvés előtt győződjünk meg, hogy az elektromos berendezéseket a szükséges mértékben üzemen kívül helyeztük-e!
  16. Elektromos tüzet vízzel oltani nem szabad.

VIII. Tüzelő-, fűtőberendezések használata

  1. Tüzelésre, fűtésre csak engedélyezett típusú kifogástalan műszaki állapotú, megfelelően karbantartott és rendszeresen felülvizsgált berendezést szabad használni.
  2. Az égéstermékek elvezetésére csak a vonatkozó előírásokat kielégítő kéményt, vagy égéstermék elvezetőt szabad használni, illetve létesíteni.
  3. A tüzelő- és fűtőberendezések égéstermék elvezetőit rendszeresen felülvizsgáltatni és tisztíttatni kell.
  4. Az égéstermék elvezetők tisztító és vizsgáló ajtaja jól záródó és ép legyen. A nem használt kéménynyílásokat, koromzsák ajtókat be kell falazni.
  5. Tüzelőberendezésektől, égéstermék-elvezetőktől éghető anyagot olyan távolságra kell elhelyezni, hogy annak hőmérséklete a 60 °C -ot ne haladja meg.
  6. Tüzelő- és fűtőberendezést a használati (kezelési) utasításban rögzítettek alapján lehet üzemeltetni.
  7. Égéstermékeket, salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban szabad az erre a célra kijelölt edénybe üríteni.
  8. Villamos hőfejlesztő-készüléket csak nem éghető anyagú szigetelő alátéten szabad elhelyezni, használni.
  9. Hősugárzó működtetése esetén a sugárzás irányában 1 méter, egyéb irányban 80 cm távolságot kell tartani.

IX. Szellőztetés

  1. Elszívó, szellőztető berendezéseket úgy kell létesíteni, illetve kialakítani, hogy üzemeléskor gyújtásveszélyt ne okozzon.
  2. A szellőzőrendszer nyílásait eltorlaszolni, lezárni nem szabad.
  3. Az elszívó-, és a szellőzőberendezések rendszeres karbantartásáról, tisztításáról gondoskodni kell.
  4. Kéménybe, központi szellőzőrendszerbe páraelszívót bekötni tilos!
  5. A gázkészülékek levegőellátásáról gondoskodni kell. Erre a célra a központi szellőző nem használható!

X. Közös használatú helyiségekre, területekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok

1. Lépcsőház, folyosó, közlekedési útvonalak

  1. A lépcsőházban, folyosón, amelyek egyben a kiürítési és menekülési útvonalak is – a közlekedési útvonalakat leszűkíteni, eltorlaszolni, vagy ott különböző tárgyakat, anyagokat elhelyezni és tárolni még ideiglenesen sem szabad.
  2. A késedelemmentes beavatkozás és a biztonságos menekülés érdekében az épületben a villamosberendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és záró szerelvényét eltorlaszolni nem szabad.

2. Tároló helyiségek

  1. Kerékpárokat, babakocsikat a tároló helyiségekben lehet elhelyezni. Tilos a tárolóban a lomtárolás, éghető anyagok felhalmozása, benzinüzemű mopedek, robogók, motorkerékpárok elhelyezése.
  2. Tilos a tárolóban az éghető folyadékok tárolása, felhasználása.
  3. Öngyulladásra hajlamos anyagot – továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszt (pl. égetett mész) –          tárolni nem szabad.
  4. A helyiségben a rendeltetéstől eltérő tevékenységet (pl. barkácsolás, dohányzás, nyílt láng használata) tilos.
  5. Pincében, tetőtérben, padláson éghető anyagot csak olyan mennyiségben és olyan módon lehet tárolni, hogy az a környezetére veszélyt ne jelentsen, és a tetőszerkezete, valamint a kémény megközelíthető legyen.

3. Szabad terek

  1. A lakóház környezetében lévő közműelzáró-szerelvényeket gépjárművel vagy más módon eltorlaszolni nem szabad. Téli időszakban is gondoskodni kell a környezetük tisztán tartásáról.
  2. Az épület megközelíthetőségét, a tűzoltási felvonulási utat és területet mindenkor biztosítani kell, parkoló járművekkel, vagy más módon azt leszűkíteni, eltorlaszolni átmenetileg is tilos.
  3. Avart, zöld hulladékot égetni a lakóépület környezetében tilos.
  4. Szabadtéri sütés, főzés csak a tűzvédelmi szabályok betartás mellett, megfelelően kialakított helyen, a tűz oltására alkalmas eszközök készenlétben tartása esetén szabad. A tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra már nincs szükség, azonnal el kell oltani.

XI. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályai

  1. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (nyílt lánggal járó munkák, hegesztés, forrasztás, nyílt lánggal járó szigetelési munkák stb.) csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni.
  2. A tűzveszélyes tevékenység feltételeit egyeztetni kell, a tűzgyújtási engedélyt a Lakásszövetkezet elnöke vagy megbízottja adja ki.
  3. A kiadott engedélyt a munkavégzés helyén kell tartani, a munka befejezésével azt az engedélyt kiadónak vissza kell adni.
  4. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez kiadott engedélyeknél a következőket kell figyelembe venni:
  • a helyiségben, területen robbanásveszélyes anyag nem lehet;
  • 6 méteren belül éghető anyag, gázpalack nem lehet;
  • szomszédos helyiségek kapcsolata, hővezetése;
  • helyi adottságok, sajátosságok;
  • tűzveszélyes tevékenységet csak szakképzett, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet, kifogástalan állapotban lévő szerszámokkal, eszközökkel;
  • a keletkezhető tűz oltásához rendelkezésre kell állnia a szükséges tűzoltó-felszerelésnek.

XII. Tűzriadó terv (Teendők tűz esetén)

1. Tűzjelzés, riasztás

Aki tüzet, vagy tűzre utaló jelet észlel, köteles késedelem nélkül tűzjelzést adni és azonnal jelezni a Tűzoltóságnak.

A tűzjelzés módjai:

  • Tűzjelzés adása a közvetlen környezet felé: figyelmet felhívó jelzéssel, illetve kiabálással. Például: Tűz van a …… emeleten a …… helyiségben!
  • Telefonon, értesíteni kell a Tűzoltóságot a 105 telefonszámon.
  • Szükség szerint értesíteni kell még a mentőket a 104, a rendőrséget a 107 telefonszámon.
  • Egységes európai segélyhívó: 112

A tűzeset észlelője az alábbiakat közölje:

  1. Hol van a tűz, káreset? Az épület megnevezése, település neve, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyiség rendeltetése. Például: Vác, Lejtőalja utca 10 szám, négy emeletes lakóház második emeletén Gipsz Jakab lakásában.
  2. Mi ég? Például: bútor, papír, avar, folyadék, stb.
  3. Emberélet van-e veszélyben? Például: 2 fő nem tud kimenekülni a füsttől.
  4. Mi van veszélyben? Például: tűzveszélyes folyadékok, gépek, stb.
  5. Mondja be a nevét és a telefonszámát, hogy a tűzoltóság további információt kérhessen, illetve a helyszínen lévőket tájékoztathassa, utasíthassa.

2. Teendők tűz oltása esetén

  1. A tűzoltóság kiérkezése után a tűzoltás vezetőjének utasításait végre kell hajtani.
  2. A kezdetleges, kis terjedelmű tűz észlelésekor minden állampolgár kötelessége, hogy a tűz oltását megkezdje, a tűz terjedését megakadályozza, illetve eloltsa. A tűz oltását segítségkérés nélkül csak akkor szabad megkezdeni, ha annak eloltása a rendelkezésre álló eszközökkel lehetséges.
  3. A tűz oltását mindig az éghető anyag tulajdonságainak, a tűz terjedelmének a figyelembe vételével a rendelkezésre álló alkalmas eszközök segítségével kell megkezdeni:
  • éghető folyadékot letakarással (pl. pokróc, vastag pléd);
  • elektromos eszközök oltását csak áramtalanítás után szabad megkezdem (a víz vezeti az áramot!);
  • szilárd éghető anyagok tüzét a rendelkezésre álló vízforrás segítségével lehel oltani, tűzoltó készülék alkalmazása esetén a készüléken elhelyezett használati útmutató szerint kell eljárni.
  1. Minden esetben első feladat az életmentés. Égő embert letakarással vagy zuhannyal kell eloltani.
  2. Minden tűzesetet – az eloltott tüzet is, a kárösszegre való tekintet nélkül – jelentem kell a Tűzoltóságnak, illetve a lakásszövetkezet igazgatóságának. A tűzeset helyszínét a vizsgálat befejezéséig érintetlenül kell hagyni.

3. Mentés, menekülés

  1. Tűz, káreset esetén az épületben tartózkodó személyek mentését a lehetőségek figyelembevételével azonnal meg kell kezdeni. Gyerekekre, idős, mozgásképtelen személyekre különösen figyelni kell.
  2. A lakás elhagyása előtt – lehetőség szerint – a nyílászárókat be kell csukni a tűz továbbterjedésének akadályozása érdekében, valamint gondoskodni kell a gázcsapok elzárásáról.
  3. A menekülés biztosításának érdekében a lépcsőház füstmentesítését a lépcsőházi ablakok kinyitásával lehet megtenni, hogy a füst a szabadba áramolhasson.
  4. A füstgázok ellen a légzőnyílások (orr, száj) elé helyezett benedvesített textíliával védekezhetünk.
  5. A tűz keletkezési helyének figyelembevétele alapján az épületben tartózkodóknak az épületet a kijelölt menekülési útvonalon, a folyosón, lépcsőházban elhelyezett jelzések alapján, valamint a mentést irányítótól kapott utasítás szerint kell elhagyniuk és a gyülekezési helyre kell távozniuk.
  6. Szükség esetén meghajolva, vagy kúszva kell menekülni (a hő és a füst felfelé terjed).
  7. Az épületet a lépcsőházon keresztül, a bejáraton át kell elhagyni (ld. melléklet: Kiürítési terv). A bejárathoz elsőként érkezőnek az ajtót teljes keresztmetszetben ki kell tárnia, így lehetővé téve a ház gyors és biztonságos elhagyását.
  8. Az épületet elhagyók ne az épület körül várakozzanak, mert ezzel akadályozzák a mentési, tűzoltási tevékenységet. Gyülekezési hely az utca túloldalán, illetve távolabb az épület mellett van.
  9. Ha a lépcsőházban nem lehet már biztonságosan lejutni a szabadtérre, akkor a létrán a tetőfödémre kell menekülni.
  10. Ha sem a szabadtérre, sem a tetőfödémre nem lehet biztonságosan kijutni, akkor a lakásban maradva az ajtót be kell csukni (nem bezárni), az ajtónyílást el kell tömíteni bevizezett textíliával. Szükség esetén a locsoljuk az ajtót, ruhát, ezzel gátolva a tűz terjedését. Adjunk életjelet magunkról (kiabálással, telefonnal stb.).
  11. Az épületben tartózkodók a menekülési útvonal jobb oldalán haladjanak. A bal oldalt szabadon kell hagyni a mentésben résztvevők szabad mozgása érdekében.
  12. A levonulást csendben és fegyelmezetten kell végrehajtani. Mindent el kell követni a pánikhangulat elkerülése érdekében.
  13. Az épületbe visszamenni csak a mentésben illetve tűzoltásban résztvevő személyeknek szabad.

XIII. Hatályba léptető rendelkezés

Jelen Tűzvédelmi Házirendet a Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet Igazgatósága megtárgyalta és az Alapszabály szerint biztosított jogkörénél fogva jóváhagyólag elfogadta, betartását 2016. március 31-i hatállyal elrendelte.

Közösségi média