Közgyűlési és küldöttgyűlési jegyzőkönyvek

A Lakásszövetkezetben küldöttgyűlés működik. A küldöttgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egyszer az Igazgatóság hívja össze. A küldöttgyűlésen a Lakásszövetkezet bármelyik tagja, és nem tag tulajdonosa tanácskozási joggal részt vehet, de szavazati joggal csak a választott küldöttek rendelkeznek. A küldötteket a tagok közül választjuk, jogaikat és feladatait a Szervezeti és Működés Szabályzat határozza meg. A küldöttgyűlés – a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek, valamint a küldöttgyűlés hatáskörére vonatkozó alapszabályi rendelkezés kivételével – minden ügyben dönthet.

Az Igazgatóságnak a küldöttgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos, valamint nem tag tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított – írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő – 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. Az Alapszabály szerint a kézbesítés történhet a Lakásszövetkezet honlapján hirdetményben való közzététel útján is.

A határozatokkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőség a 2004. évi CXV. törvény 9. § szerint: A lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, továbbá az állandó (időleges) használati jog jogosultja keresettel kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet vagy bármely szerve által hozott olyan határozat hatályon kívül helyezését, amely jogszabályba, a lakásszövetkezet alapszabályába vagy más belső szabályzatába ütközik. Ha a közgyűlés határozata a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tag vagy nem tag tulajdonos, továbbá az állandó (időleges) használati jog jogosultja keresettel kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését. A keresetet a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell a lakásszövetkezet ellen benyújtani. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását – kérelemre – felfüggesztheti.

A küldöttgyűlésről a lakásszövetkezeti törvény (2004. évi CXV. törvény) és az Alapszabály szerint jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a küldöttgyűlés által meghozott határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. Az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (2011. évi CXII. törvény) szerint ezek a jegyzőkönyvek személyes adatnak minősülő információkat tartalmaznak, ezért ezen a nyilvános honlapon a jegyzőkönyveket anonimizált formában (a személyes adatok és aláírások törlésével) tesszük közzé. Ez nem akadályozza azt, hogy küldöttgyűlések eseményeit, a meghozott határozatok tartalmát bárki – nem csak szövetkezeti tag, hanem például leendő lakásvásárló is – megismerje. A közzétett dokumentumok nyomtathatók, kereshetők, belőlük szövegrészleteket kimásolni lehet és szabad is.

Az eredeti jegyzőkönyvbekbe bármely tag, nem tag tulajdonos betekinthet és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet. Fontos, hogy erre már csak tagoknak és lakástulajdonosoknak van lehetősége, idegeneknek nem. Azt is tudomásul kell venni, hogy amennyiben a tag, vagy nem tag tulajdonos a személyes adatokat tartalmazó változat másolatát kéri, ő maga is adatkezelővé lép elő. A törvény szerint a személyes adat kezelője az, akinél az adat van, vagyis az is adatkezelésnek minősül, hogyha az adatok egy senki által nem használt pendrive-on vagy egy fiók mélyén elsüllyesztett papíron szerepelnek. A három fő tudnivaló ennek kapcsán:

  • az adatkezelés csak meghatározott célhoz kötött lehet (és ha a cél megvalósul, az adatokat törölni kell);
  • az adatkezelés csak az érintett beleegyezésén alapulhat, az erről szóló dokumentummal az adatkezelőnek kell tudnia bizonyítani, hogy az adatkezelés jogszerű;
  • az adatkezelő felelőssége, hogy gondoskodjon az adatok védelméről, vagyis hogy azok ne kerüljenek át máshoz.

Ezen szabályok betartásáról az adatok igénylőjének írásban nyilatkoznia kell, és a másolatok készítéséhez az érintett személyek hozzájárulása is szükséges.

Közösségi média